Örökségvédelmi törvénykönyv

Két héten belül közvitára bocsátják az örökségvédelmi törvénykönyvet, s amennyiben igény mutatkozik a társadalom részéről, a közvita akár két hónapig is eltarthat a kötelező 30 nap helyett, jelentette be hétfőn Déván tartott sajtótájékoztatón Hegedüs Csilla, a kulturális minisztérium államtitkára.

Az örökségvédelmi törvénykönyv abból a megfontolásból születik, hogy a műemlékek, történelmi örökségünk ne legyen többé nyűg a tulajdonosnak (legyen az magánszemély, intézmény, vagy helyi hatóság), hanem fejlesztési alap és jövedelemforrás, ismertette a kiindulópontot az RMDSZ politikus asszonya, aki Winkler Gyula EP-képviselő meghívására látogatott el Hunyad megyébe.

Erdélyben, például, számos kastélyt, nemesi kúráit visszaszolgáltatták a jogos tulajdonosoknak, avagy azok leszármazottainak, csakhogy ezek az épületek gyakran omladoznak, a tulajdonosoknak viszont nincs megfelelő anyagi hátterük felújításukra. Az önkormányzatok esetében is gyakran fordul elő hasonló helyzet, főleg, ha szegényebb községekről van szó. Holott rendbe hozva, régi csillogásukban ezen történelmi műemlékek a fejlődés motorai is lehetnek, bekerülhetnének a turisztikai vérkeringésbe, munkahelyeket és jövedelmet teremthetnének. Magánszemélyek viszont nem pályázhatnak támogatásért, az önkormányzatokat pedig sokszor egyszerűen nem érdekli, a kimagasló történelmi örökség pedig tönkre megy.

Az örökségvédelmi törvénykönyv ezen szomorú helyzetre igyekszik orvoslást biztosítani, az Európában működő modellekből ihletődve. A kulturális minisztérium például anyagi támogatást nyújthat a – magán- vagy intézményi – tulajdonosoknak a történelmi hagyaték renoválására, felújítására, cserében viszont szigorítják az elvárásokat, megemelik a pénzbírságokat, sőt, amennyiben országos érdekeltségű műemlékekről van szó, s a tulajdonos semmiképpen sem hajlandó venni a fáradtságot megmentésére, kivételes esetben akár államosításig is eljuthatnak, hangsúlyozta Hegedüs Csilla. Ugyanakkor a szaktárca renoválók szakképzését is támogatja, illetve pályázásra ösztönzi az intézményeket, hiszen az egész törvénykönyv lényege a különféle támogatás biztosítása az örökség megmentésére, turisztikai kiaknázására, illetve ebből kifolyólag a karbantartással kapcsolatos elvárások megszigorítása. A gondolat már korábban megfogalmazódott RMDSZ-es berkekben, ennek nyomán született két éve a diákok körében oly népszerű „fogadja örökbe egy műemléket” vetélkedő-program.

Az örökségvédelmi törvénykönyv kidolgozására Kelemen Hunor korábbi kulturális miniszter szakértői munkacsoportot hozott létre, mely több mint 70 belföldi és külföldi jogszabályt tanulmányozott át. A végleges változat azonban csak azután készül el, miután a szaktárca eszmecseréket folytat az építészek, történészek, régészek, muzeológusok szaktestületeivel, illetve a civil szféra műemlékvédőivel.