Összeköt a nevünk, a szívünk és a közös történetünk

A Kárpát-medence 16 Keresztúr nevű településének képviselői találkoztak a napokban a dél-erdélyi Csernakeresztúron. A tanácskozást, kulturális programot, helyismereti kirándulást is felölelő rendezvény házigazdája a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület volt. – Régóta szerettük volna vendégül látni a Keresztúr nevű települések képviselőit. Ezt a találkozót két évvel korábbra terveztük, de a koronavírus-járvány miatt el kellett napolni. Nagy örömünkre szolgál, hogy most sikerült megszervezni, és hogy a mindenféle akadály ellenére 12 magyarországi és 4 erdélyi település képviselteti magát. Külön köszönettel tartozunk a Dévai Polgármesteri Hivatalnak a rendezvény anyagi hátterének biztosításáért és Pogocsán Ferdinánd alpolgármesternek, illetve Széll Lőrincz alprefektusnak, akik személyesen is részt vettek a tanácskozáson. És köszönet az egyesületünkben táncoló gyermekek szüleinek, akik ezúttal is mellénk álltak – mondta házigazdaként Szabó Juliánna, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület elnöke.

A találkozó céljáról, történetéről Kovács József balatonkeresztúri polgármestert, a Keresztúr Nevű Települések Szövetségének (KNTSZ) elnökét kérdeztük.

– A KNTSZ egy sajnálatos káresemény kapcsán született 1999-ben, amikor a tiszai és bodrogi árvíz idején Balatonkeresztúr segítő szándékkal fordult a bajba jutott Bodrogkeresztúr felé. Ebből egy viszontlátogatós kapcsolat nőtt ki, amelyben aztán felvetődött az ötlet, hogy keressük fel a Kárpát-medence többi Keresztúr nevű települését is. 2000-ben, a millennium évében került sor az első találkozó megszervezésére Balatonkeresztúron, ahol 13 anyaországi és egy határon túli települést, Székelykeresztúrt látták vendégül. Már ekkor döntés született a KNTSZ megalapításáról, melynek alapító okiratát a Rákoskeresztúron megszervezett, második találkozón, 2001-ben írták alá.  2004-re elkészültek a szövetség jelképei is: a zászló és a címer. És az eredeti jelszó: „A nevünk összeköt”, folyamatosan bővült, míg ma már, 21 év távlatából így hangzik: „Összeköt a nevünk, a szívünk és a közös történetünk”. 

A KNTSZ célkitűzései között a határon átnyúló nemzetegyesítés, az elszakított területekkel való kapcsolat megerősítése, egymás kultúrájának megismerése, és nem utolsósorban a szolidaritás, az egymás segítése szerepelt. Utóbbinak szép példája volt az idei segítségnyújtás Kárpátalja egyetlen Keresztúr nevű településének, Tiszakeresztúrnak.

– Az ukrajnai háború kitörésekor, három napon belül döntött a szövetség arról, hogy saját forrásainkból egy millió forinttal segítjük Tiszkeresztúrt. A támogatást a szövetségen kívül is testvértelepülési kapcsolatot ápoló Sajókeresztúr jutatta el nagyon rövid időn belül saját adományaival együtt – meséli a KNTSZ elnök.

Az immár 21 évnyi működése alatt a Szövetség felkereste mind 42 Keresztúr nevű települést a Kárpát-medencében – köztük a 16 magyarországi, 15 erdélyi, illetve a felvidéki, kárpátaljai, burgenlandi és vajdasági településeket – és valamennyiükkel igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatot.

– A 42 település közül 36 már részt vett az éves találkozóink valamelyikén. Ilyenkor általában 20-25 település képviselteti magát. A legnagyobb részvétel a 10. találkozón volt, melyre 30 település küldöttei jöttek, összesen több mint ezer fő. Ami a kapcsolat-bővítésben gondot okoz, hogy némely Keresztúr nevű településen már teljesen kihalt a magyar nyelvismeret, így nehézkés a kommunikáció.  Azt azonban tudni kell erről a szövetségről, hogy a magyarországi települések önkormányzati szinten képviseltetik magukat, a határon túli települések részéről viszont vagy az önkormányzat vagy egy civilszervezet vagy egyházközség a tagja a szövetségnek. Így aztán a kapcsolat sem szorítkozik a településvezetők találkozóira, hanem igazi élő kapcsolat alakult ki civilszervezetek, egyházközösségek, családok, intézmények között – ismerteti a szövetség életét Kovács József elnök, megemlítve, hogy a hosszú távú kapcsolatépítés jegyében 2010 óta ifjúsági találkozót, diákvetélkedőt is szerveznek, mely nagy népszerűségnek örvend a fiatalok körében.

Csernakeresztúr már a 2000-es évek második felében bekapcsolódott a szervezeti életbe, a Hagyományőrző Egyesület tagsága azonban 2015-ben vált hivatalossá.

– Nagyon örvendünk, hogy ezúttal sikerült eljönnünk ide, Dél-Erdélybe és a szervezet továbbépítését célzó tanácskozáson túl sikerült megismernünk egy kicsit ezt a szépséges vidéket. Vendéglátóink ugyanis bukovinai székely táncokkal kedveskedtek nekünk, és elkalauzoltak a piski arborétumba, Vajdahunyad várába, Dévára, Gyulafehérvárra, illetve Csíksomlyóra is elkísértek. Sokat gazdagodtunk e találkozón – összegzett a KNTSZ-elnök.