Rohamléptekkel a csődbe

Kevesebb, mint fél évvel visszahívása után, Constantin Jujan lemondott a Hunyad megyei energetikai konszern (CEH) vezérigazgatói tisztségéről. Lépését a közel 38 millió eurós kormánysegély késésével magyarázza, amely nélkül az ipari óriás megmentése szinte lehetetlen.

A kormány még áprilisban ígérte meg a segély folyósítását, de azóta sem utalta át a pénzt. Nem az energetikai minisztérium akadékoskodik, hanem a pénzügyi minisztérium, bürokratikus formaságokra hivatkozva, mondta el Jujan. A CEH alkalmazottai többször is tüntettek Déván és Petrozsényban a beígért kormánysegély folyósításáért, fellépéseik azonban eredménytelenek maradtak. Az energetikai ipar sorsa nem sürgős a kormánynak, bezzeg, amikor Ponta doktorátusáról vagy polgármesterek átvándorlásáról volt szó, nyomban megszületett a sürgősségi kormányrendelet, jegyezték meg a CEH alkalmazottai.

Összeomlási láncreakció?!

Súlyos anyagi gondjai miatt a CEH június végén késett a bérek kifizetésével, az élelmiszerjegyeket pedig a mai napig sem adták ki. A marosnémeti és parosényi hőerőművekre csak az igazságügyi vakációnak köszönhetően nem került lakat, júniusban ugyanis a Hunyad Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség a CEH kötelékébe tartozó két létesítmény bezárását rendelte el a környezetvédelmi engedély hiánya miatt. A CEH bíróságon óvta meg a döntést, de az ügy tárgyalására csak az igazságügyi vakáció lejárta után kerül sor. Tulajdonképpen csak időt nyertek, ismerik el nem hivatalosan a CEH vezetői, olyan 90%-ra becsülve a környezetvédelmi felügyelőség esélyét a bíróságon.

Amennyiben bezár a két hőerőmű, a Zsil-völgyi kőszénbányák is kénytelenek lesznek bezárni, hiszen a kitermelt kőszenet kizárólag Marosnémetire és Parosényba szállítják. Utóbbi helyzete valamivel kedvezőbb, ott csak 8 millió euró értékű korszerűsítés szükséges a környezetvédelmi engedélyhez, az előző években ugyanis már megtettek néhány fontos lépést. A 37,7 millió eurós kormánysegély átutalása megoldás lenne. Marosnémetin viszont sokkal rosszabb a helyzet, ott olyan 80 milliós beruházásra lenne szükség, mindenekelőtt a kéntelenítő rendszer felszerelésére. Az adósságok törlesztésére és a működési költségek biztosítására is képtelen CEH viszont nem rendelkezik ekkora összeggel.

Fényes választási ígéretek, keserű valóság

Tavaly nyáron, választások előtt Aurel Niculescu pártpolitikai alapon kinevezett CEH-vezérigazgató még nagyszerű jövőt vázolt fel a PSD-székházban tartott sajtóértekezleteken: Marosnémetit kínai beruházásból korszerűsítik, a bányák korszerűsítéséről pedig már több beruházó érdeklődött. Sőt, tavaly szeptemberben kínai látogatásán Ponta alá is írta a szerződést. A választások után azonban gyökeresen változott a helyzet: a bányákról az égvilágon egyetlen beruházó sem érdeklődött, Marosnémeti korszerűsítését felmondták, mivel a bukaresti kormány nem volt hajlandó 20 millió euró értékű garanciát biztosítani a kínaiaknak. Közben a 2012 nyarán tiszta lappal létrehozott CEH olyan 1,4 milliárd lejes adósságot halmozott fel!

Idén januárban a kormány levette kezét a CEH-ről, a megmentési stratégia kidolgozásának feladatát átdobta az energetikai minisztériumtól a konszern vezetőségének. A helyzet súlyossága miatt kénytelen volt a politikai klientúrát félretolni, és a szakmai szempontokat előtérbe helyezni: menesztették Niculescut, helyére visszahozták Jujant, aki 2009 és 2012 között meglehetősen sikeresen irányította a CEH-elődnek számító országos kőszénbánya-vállalatot (OKV) a Boc-kormány idején. Jujan sem tudott csodát tenni, végül az állami támogatás hiányában lemondott.

6500 alkalmazottjával, a 4 Zsil-völgyi bányából és két hőerőműből álló CEH Hunyad megye ipari gerincét jelenti, viszont az ország energia-szükségletének csupán 5%-t biztosítja. Mégis stratégiai fontosságát említik!

Az EU az év végéig adott haladékot a kormánynak: vagy képes kidolgozni egy reális megmentési stratégiát, melyet akár az unió is támogathat, vagy lehúzzák a redőnyt.