Románia issza meg a levét

Brüsszel és Bukarest többször is szembekerült egymással a politikai korrupció miatt. Victor Ponta és parlamenti többségű pártja ismét kicsapta a biztosítékot, és ismét korrupciós ügyben. Hogyan látszik mindez Brüsszelből? Winkler Gyulával, az RMDSZ EP-képviselőjével beszélgettünk.

– Európában már korrupció gyanúja is lemondáshoz vezet, Ponta ellen viszont bűnvádi eljárás indult, mégis makacsul kitart a ,imiszterlnökség mellet.

– Ilyenkor az EU országaiban szinte kötelező a lemondás. Bármely visszaélés legkisebb gyanúja esetében miniszterek, országos parlamenti képviselők vagy EP-képviselők lemondanak, ez általános elvárás és jól bevett szokás.

– Ponta már a plágiumbotránynál sem mondott le, holott jó néhány miniszter mondott ezt tette hasonló ügyben, például Schmitt Pál magyar köztársasági elnök is. Ponta az Európát megbotránkoztató 2012-es történések után sem mondott le, most sem. Hogyan reagálnak erre Brüsszelben?

– Már hétfőtől nagy a felháborodás az Európai Parlamentben (EP) és az Európai Bizottságnál (EB). Tekintettel az előbb említettekre, borítékolható volt, hogy Ponta viselkedése általános elutasítást vált ki Brüsszelben. Kedden a bukaresti parlament rátett még egy lapáttal erre, amikor elutasította az egyik bűnvádi eljárás elindítását a kormányfő ellen. Az EP határozottan elítéli az igazságügy megakadályozást.

– Ponta és a PSD újabb szégyenfoltot ejtettek Románia megítélésén. Milyen következmények várhatók?

– Brüsszelben a román kormányba vetett amúgy sem túlságosan nagy bizalom még inkább megrendült, egy olyan időszakban, amikor nagy szükség lenne a bizalomra. A 2007–2013-as EU-s költségvetési ciklus pénzösszegeit az idei év végéig lehet felhasználni, azaz Románia decemberig csökkenthetné veszteségeit, az EB rugalmas lenne erre. Nem kis összegről, akár 7-8 milliárd euróról is szó lehetne. Az EB rugalmassága azonban a kormány szavahihetőségétől függ.

– Az igazán nagy tét azonban a 2014–2020-as költségvetési keret. Különböző adminisztratív és bürokratikus formaságokra hivatkozva Brüsszel akadályokat vethet fel.

– Éppen erről beszélek, hogy Románia nem fog kedvező bánásmódban részesülni, amíg nem lesz olyan kormánya, amely élvezi az EB bizalmát. A mostani azt a keveset, ami volt, azt is lerombolja. Románia issza meg a Ponta körüli politikai válság levét, annak gazdasági hatása egyértelműen negatív.

– És a politikai hatás?

– Azt nem is kell magyarázni, mennyire rossz. Ráadásul az igazságügyi miniszter meg is fenyegette a civil szférát, hogy ne szervezzen utcai tüntetést. Ez teljesen elfogathatatlan az EU-ban. Az EP vezetősége meg fogja vitatni az ügyet, az EB is állást foglal, amennyiben nem oldódik meg a krízis, s az egyetlen elfogadható megoldás a kormányfő lemondása lenne.

– Brüsszel évek óta pozitívan értékeli a DNA, CSM vagy a Legfelsőbb Bíróság tevékenységét, a korrupció-ellenes fellépés kerékkötője a parlament, a politikai akarat. Mégis az utóbbi 3 évben a politikum – fittyet hányva az EU-ra – fokozza korrupció-oltalmazó tevékenységét, akár demokrácia-deficitet is veszélyeztetve.

– Új alkotmányra lenne szükség Romániában, nem elég a mostani módosítása, teljesen új alkotmány kell. Olyan, amely világosan szétválasztja a hatalmi ágakat, és bezárja a törvényes kiskapukat, hiszen a visszaélések ezekre vezethetők vissza. Az is világos azonban, hogy a mostani parlament képtelen új alkotmány kidolgozására. Homályos jogszabályokkal a hatalom személyiségfüggő, világos jogszabályokkal viszont az intézmények szerepe erősödik meg.

– Köszönöm a beszélgetést!

– Én is köszönöm!