Santa Maria: kit illet Kolumbusz öröksége?

Több mint 500 évvel elsüllyedése után előkerül a híres Santa Maria, a hajó, amellyel Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát 1492-ben. A héten amerikai tengeri régészek bejelentették, hogy nem messze Haiti partjaitól, a tenger fenekén, rábukkantak egy hajóra, amely valószínűleg maga a Santa Maria.

A hír nyilván felkeltette a történészek figyelmét, hiszen a navigáció történelmének talán leghíresebb hajójáról van szó. Amerikát felfedező első útján Kolumbusz expedíciója három hajóval indult el: a legnagyobb és legimpozánsabb, a Santa Maria, a la Pinta (a tarka) és a la Niña (a kislány) nevűekkel. Kolumbusz az elsőt kormányozta, az Újvilág felfedezésében oroszlánrészt játszó, ám az utókor által igazságtalanul elfelejtett két társa Martin Alonso Pinzon a la Pintát, Vicente Yañez Pinzon pedig a la Niñát. Mivel 1492 karácsonya táján a Santa Maria elsüllyedt, Kolumbusz végül a la Niñán tért vissza Spanyolországba.

Nemcsak a történészek figyelmét keltette fel a hír, hanem a jogászokét is. Amennyiben a régészek feltételezése bebizonyosodik, s sikerül felszínre hozni a Santa Mariát, alighanem vita keletkezik annak további sorsáról. Kit illet a híres hajó? Haitit, amelynek felségvizeiben találták, vagy Spanyolországot? Hol restaurálják a hajót, s hol állítsák ki múzeumban?

Az évek során számos hasonló vitás precedens volt, főleg az USA és Spanyolország között, amikor évszázadokkal ezelőtt amerikai vizekben elsüllyedt spanyol hajókra bukkantak, és felszínre hozták őket. A gyarmati idők hajói ugyanis gyakran arannyal telerakva indultak az Újvilágból haza, Spanyolországba. Ha már kisebb és jelentéktelenebb gyarmati hajók estében is nemzetközi összetűzésre került sor, az összehasonlíthatatlanul jelentősebb Santa Maria esetében aligha lesz másképp.

Végül is maga Kolumbusz Kristóf is ugyanilyen vitatott személyiség, nemzetisége kapcsán évszázadok óta vita folyik, sokan nem fogadják el a nagy felfedező genovai olasz eredetét. Sőt, még földi maradványainak nyugvó helye is vitás, a spanyolországi Sevilla, illetve Kuba fővárosa, Havanna is sajátjának tekinti.

Kolumbusz ugyan Spanyolországban halt meg, ott is temették el, röviddel ezután azonban fia az Újvilágba szállította földi maradványait. Előbb Santo Domingo (jelenleg Dominikai Köztársaság) katedrálisába helyezte örök nyugalomra, 1795-ben pedig Kuba fővárosába, Havanna katedrálisába kerültek egy évszázadra. 1898-ban a spanyol–amerikai háborúban Spanyolország elvesztette kedvenc gyarmatát, Kubát, a sebtében visszavonuló spanyolok Kolumbusz maradványait is magukkal vitték, nehogy már a hiszpanizmus jelképe a jenkik kezébe essen, s Sevillaban, az ottani katedrálisba helyezték örök nyugalomra, monumentális sírba.

Vagy mégsem? Egyes történészek azt állítják, hogy a nagy kapkodásban 1898-ban a menekülő spanyolok melléfogtak, rossz maradványokat vittek el, s Kolumbusz hamvai Havannában maradtak.