Gazdag kultúrprogrammal lepte meg a hétvégén a Kovászna megyei tanács a dévai és vajdahunyadi magyar gyermekeket.
A Téglás Gábor Iskolában már kora délelőtt ostorcsattogástól volt hangos a folyosó és a hetyke kis ostorokat „gyártó” kötélverőgép körül valósággal hemzsegtek a kisdiákok. Nem volt kisebb a népsűrűség a gyöngyfűző lányok körül sem és a szalmafonást oktató Rádu József is egyaránt gyorsan kellett mozgassa kezét és száját, hogy megfelelő iramban mutassa, magyarázza a szalmafonás csínját-bínját.
– Adott pillanatban annyi volt a gyermek, hogy magunkat sem láttuk – fogalmazott székely tömörséggel a kézműves foglalkozásokat irányító Rádu József, aki a kézdiszentléleki Csiporkázó Játszóház képviseletében jött el negyedmagával régi magyar mesterségekre oktatni a szórványbeli gyermekeket. Mint kiderült, otthon, Székelységben, kürtöskalácssütéstől, kosárfonásig és bőrdíszművességig sok mindent tanítgatnak az érdeklődőknek. S bár a köréjük gyűlő gyermekek fel sem fogták micsoda kincsek birtokába jutottak e délelőttön, játszva sajátították el a kézművesség számos titkát.
Eközben azonban az iskola aulájában is egyre mozgalmasabb lett az élet, a nézőtérre begyűlt diákok kíváncsian várták a színpadra készülő, Kelekótya együttes fellépését. A hamarosan felcsendülő Kaláka, Dévai Nagy Kamilla, Halász Judit, Bojtorján, stb. dalokat ugyan nem üdvözölte régi ismerősként az ifjú hallgatóság, bátortalanul dúdolgatva még Bőrönd Ödön és a Fakatona dalát is, a sűrűn felzúgó taps egyértelműen jelezte: szívesen hallgatják a baróti Kelekótya előadását. A fiatal zenészek pedig úgyszintén szívesen énekeltek. Mint kiderült, az együttes 2001-beli megalakulása óta bejárta már Erdővidék minden zegét-zúgát, sőt ennek határain túl is egyre gyakrabban örvendeztetik meg közönségüket az ismert gyermekdalokkal. Pontosabban azokkal a gyönyörű, megzenésített gyermekversekkel, melyek ott kellene muzsikáljanak mindannyiunk szívében. Ez sajnos, mint a Hunyad megyei előadások során kiderült még nincs így, sok szórványbeli kisiskolás, gimnazista számára az Icinke Picinke története is újdonságként hangzik. Remélhetőleg azonban hamarosan változni fog a helyzet. Kelekótyáék, saját bevallásuk szerint, mindenképpen szívesen tennének ennek érdekében.
Hasonló jó szándékkal léptek színpadra a dévai Téglás iskolában a kézdiszentléleki Perkő táncegyüttes tagjai is, akik felcsíki, kalotaszegi, mezőségi, széki táncokkal örvendeztették meg a közönséget. – Úgy érzem sikerült egy kis ízelítőt nyújtani a magyar néptánc és -zene kultúrából és remélem, hogy lesz ennek még folytatása – fogalmazott az előadás után Gergely Zoltán a Perkő táncegyüttes vezetője.
A játszóház, koncert és néptáncelőadás a délután folyamán Vajdahunyadon folytatódott. Az érdeklődés itt sem volt halványabb, sőt a helybeli diákok saját produkcióval is meglepték a kovásznai vendégeket.
A Kovászna megyei tanács által kezdeményezett és támogatott gazdag rendezvénysor amúgy egyfajta előfutára volt a Háromszék és Hunyad megye közti együttműködést szentesítő szerződés mai, hivatalos aláírásának. Egyszóval ez csak a kezdet – ami viszont nagyon jóra sikeredett.
Hozzászólások