Szappanoperában illő hullámvasút

Folytatódik a dévai távfűtés körüli szappanopera, egy hét működés után, kőszén hiány miatt csütörtökön ismét leállt a marosnémeti hőerőmű, s ezáltal a dévai távfűtés is. Idén immár harmadszor!

Ami azt jelenti, hogy hétfőtől a dévai iskolák újból kénytelenek áttérni a távoktatásra. De nem a koronavírus-járvány miatt, hanem a Zsil-völgyi bányák kőszénkitermelése miatt! Ha nem lenne komoly, a bezárásdi-megnyitásdi játék, akár kabaréba illene. Hétfőn, február 8-án a diákok visszatértek az iskolákba két hétre, február 22-től viszont otthon maradtak egy hétig, mert Marosnémeti nem biztosította a hőenergiát, majd március elsejétől ismét iskolába járhattak egy hétig, majd március 8-tól újból otthonról részesülnek távoktatásban. Csupán az EU-s pénzalapokból néhány évvel ezelőtt felújított Decebal és Pedagógiai líceumok rendelkeznek saját fűtési központtal, a többiek – beleértve a Téglást is – viszont a városi távfűtési rendszertől függnek.

Marosnémeti újabb leállása ugyanúgy érinti a legtöbb dévai közintézményt és mintegy 4000 magánlakást. Egy ideig melegednek, egy ideig dideregnek, majd újból melegednek mielőtt ismét dideregnének!

Mi lehet a megoldás, legalábbis rövid távon? Ha például jövő héten összegyűlt megfelelő mennyiségű kőszén, március 15-től megnyílnak az iskolák? Pogocsán Ferdinánd dévai alpolgármester szerint az iskolákat akkor kellene ismét megnyitni, ha a fűtési szezon végéig biztosítva lenne a hőenergia, nem lehet gúnyt űzni a szülőkből és diákokból. A hőerőmű minden egyes beindítása olyan 200 000 lejbe kerül, tehát ott is meg kellene fontolni, hogy mikor érdemes újraindítani, hangsúlyozza az alpolgármester, aki jól ismeri a helyzetet, városvezetői tisztsége előtt ugyanis Marosnémetin dolgozott mérnökként.

Jövő télre remélhetőleg a fűtés probléma megoldódik, legalábbis a városi tanintézményeknél. A nyár folyamán ugyanis mind a 10 érintett iskolát saját fűtésközponttal szándékoznak felszerelni, a költségeket az önkormányzat fedezi. Összesen mintegy 6 millió lejről lenne szó, attól függően, hogy mindegyik iskolában mekkora belső rendszert kellene felszerelni, szemléltette a helyzetet az RMDSZ-es alpolgármester. A közintézményeknél is hasonló megoldás képzelhető el. Jóval bonyolultabb a körülbelül 4000 magánlakás fűtésének a megoldása, hiszen 4000 otthoni fűtésközpontot aligha lehet felszerelni néhány hónap alatt, még az összes dévai és környékbeli erre szakosodott cég csakis ezzel foglalkozna. Arról nem is beszélve, hogy a költségeket maguk a lakók kellene hogy állják, sok esetben viszont egyedül élő, kisnyugdíjas idős emberről van szó.

A hőerőművet működtető Hunyad megyei energetikai konszernre (CEH) nemigen lehet számítani. Jóllehet a Hunyad megyei tanács átvenné Marosnémetit a CEH-től, fölöttébb kétséges, hogy biztosítani tudná a működési költségeit, a több millió eurós technológiai fejlesztést nem is említve. Mi több, működése is csak ideiglenes, a hőerőmű nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel, emiatt a megyei környezetvédelmi gárda elrendelte bezárását, a CEH viszont bíróságon támadta meg azt, a per pedig néhány éve folyamatban van, noha kérdéses, hogy meddig lehet még húzni az időt.