Szent-Györgyi Albertről közérthetően

Az Aradi Magyar Napok péntek délutáni programjaként szerepelt dr. Penke Botond biokémikus, egyetemi tanár előadása Szent-Györgyi Albert felfedezései és kora címszó alatt.

Ezt megelőzően 13 órától a neves biokémikus – Réhon József ny. tanárnak köszönhetően – a diákoknak tartott előadást a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében.

Dr. Penke Botond a diákokkal megtelt díszteremben emberközelbe hozta a századfordulót megélt Nobel- és Kossuth-díjas magyar orvost, biokémikust. A 93 éves korában elhunyt Szent-Györgyi Albert neve leginkább a C-vitaminhoz fűződik, viszont kevesen tudják róla, hogy nagyon sok nyelvet beszélt, sok kultúrában fürdött meg. Tudományos és kutatói munkái mellett egész életében harcolt a kutatói és az egyetemek szabadságáért.

A vetítéssel egybekötött előadás során megtudtuk azt is, hogy a jeles felfedezőnek jellegzetes járása volt, nagyobb tömegben is messziről fel lehetett ismerni. Szívesen járt motorral, és életében fontos szerepet kapott a sport.

Dr. Penke Botond elmondta, hogy kétféle kutató létezik: apollói- és dionüszoszi kutató. Az apollói kutatóra a rend, fegyelem, pontosság jellemző, míg a dionüszoszi ennek a szöges ellentéte: sziporkázó, szétszórt. Ez utóbbiak csoportjába tartozik Szent-Györgyi Albert is, aki számára végtelenül fontos volt az alapkutatás, hiszen az viszi előre a tudományt.

Hogy kitől tanult egy Széchenyi-díjas biokémikus, egyetemi tanár közérthető nyelven előadni, jön-e még Aradra és milyen eredményekre számíthatunk a közeljövőben az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó kutatások kapcsán – erre és sok más kérdésre a választ hétfői lapszámunkban olvashatják, a professzorral készített interjúnkban.