Szinte Gábor, a társulat rajzolója

Alapvetően határozta meg Hunyad megye történelmi és kulturális örökségét az 1880 májusában Déván megalakult Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat. A 140 éves évforduló alkalmával a dák és római civilizáció múzeuma néven működő dévai múzeum több részben emlékezik meg szellemi-jogi elődjéről. Szeptemberben dr. Bodó Krisztina és dr. Ionuț Codrea, a dévai múzeum tudományos munkatársai Szinte Gábor tevékenységét mutatják be.

Szinte Gábor 1855-ben született a háromszéki Sepsikőröspatakon, iskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen és Kolozsváron végezte, majd a budapesti Szépművészeti Főiskolán szerzett rajztanári diplomát 1879-ben. Rajztanári pályafutását Vácon kezdte, 1883-ban került Dévára, ahol 1897-ig volt a Téglás Gábor által alapított Magyar Királyi Főreál Gimnázium rajztanára. Pályafutását Budapesten fejezte be, ott is hunyt el 1914-ben.

Rögtön Dévára érkezése után a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat tagjává vált, majd annak igazgatótanácsi tagjává választották barátja, Téglás Gábor javaslatára. Szintén Téglás ajánlására kezdte el hosszú évekig tartó együttműködését a budapesti országos műemlékvédelmi bizottsággal. 16 éves dévai pályafutása idején Szinte Gábor részt vett – Téglás Gábor, Király Pál és Mailand Oszkár – a társulat régészeti ásatásain, ahol a feltárt leletek rajzait készítette el. Fekete-fehér és színes rajzaiban örökítette meg több középkori templom – azóta eltűnt vagy degradálódott – freskóit, illetve ő készítette el több Hunyad megyei vár alaprajzait. Különös figyelmet szentelt a krivádiai vártoronynak, melynek leírása az „Archaeológiai Értesítő” című szaklapban jelent meg 1884-ben, s amely a mai napig egyedi maradt. Részt vett a váraljai (Ulpia Traiana Sarmisegetuza) amfiteátrum feltárásában, melynek rajzait a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat 1897-es Évkönyvében közölte. A Kendeffy család kolcvári várának alaprajzát a társulat 1893-as évkönyvében jelentette meg.

Dévai tartózkodásának utolsó jelentős projektje a dévai vár alaprajzának elkészítése volt. Szinte Gábor készítette el a várerődök első tudományos tervét, amikor 1897-ben eltakarították a vár belső udvarából az 1849-es robbanás törmelékeit. Az akkor elkészített tervrajzokat az Unitárius Közlöny jelentette meg 1910-ben. Szintén 1897-ben készítette el a Bethlen Gábor által építtetett Magna Curia (a múzeum mai székháza) nagykapujának restaurálási tervét. A tervet nem vették figyelembe az akkori hatóságok, a romokban lévő kaput 1899-ben bontották le, a megyei törvényszék építésekor.

A fővárosba kerülve Szinte Gábor munkássága áttevődött a történelemről és régészetről a néprajzra, munkáit a budapesti néprajzi múzeummal való együttműködés keretében születtek.