Szőlőszüret Arad-hegyalján

Idén a mezőgazdászok, ugyanakkor a szőlőtermesztők is igen szeszélyes időjárási feltételek között dolgoztak, termesztettek. A szőlőtermesztőknek a gondjai felől Major Melindánál, a Pankotai Borpatika munkatársánál érdeklődtünk. Amint kifejtette, tavasztól szinte nyár végéig a legnagyobb gondot a szárazság jelentette, majd szeptemberben megérkeztek a véget nem érő esőzések. A szőlőkben megjelent a lisztharmat, a vörös borszőlőkben nagy károkat okozott a rothadás. Azok, akik jártasabbak a szőlőtermesztésben, permetezéssel kezelni, stabilizálni tudták a helyzetet, ezért a termés egy részét megmentették. Olyan szőlőtermesztőről is tud, aki szinte az egész termését meg tudta menteni. Ugyancsak jobb termést szüretelhetnek azok, akik a Borpatikát felkeresték, tanácsot kértek, illetve megvásárolták a szükséges permetszereket. Nagyon fontos a betegségnek az idejében történő felismerése és kezelése, mert ha a szőlősgazda csak akkor jelentkezik, amikor az ültetvényén már elhatalmasodott a betegség, nagyon kevés esély van a termésnek a megmentésére.

Idén legnagyobb gond a feketeszőlőnél mutatkozott, mert a nyári nagy melegek miatt korábban ért, és amikor szeptemberben beállt az esőzés, beindult a rothadás is.

Náluk, a Borpatikában nem csupán mindenfajta permetszer, hanem a must erjedését elősegítő, a bor kezeléséhez, tartósításához szükséges szerekkel is rendelkeznek – mondta el érdeklődésünk nyomán Major Melinda, a Pankotai Borpatika munkatársa.

Mészáros Dávidnak sok gondot okoztak a darazsak

Mészáros Dávid Borosjenőn, a háza melletti jókora telkének mintegy fél hektárján termeszt fehér-, valamint feketeszőlőt. Amint elmondta, a nyári több hónapi szárazság rendkívül megviselte a szőlőt, amivel oda jutott, hogy öntöznie kellett, amitől valamennyire helyre jött volna. Az történt ugyanis, hogy a szárazság közepette az édesedő szőlőt rajokban dézsmálták a darazsak, amelyek ugyancsak a szárazság jóvoltából szaporodtak el. Fájó szívvel szemlélte, ahogyan a darazsak tönkre tették a szőlőt, amit viszont nem lehetett még szüretelni, mert nem érett meg egészen. Közben megérkezett az esős szeptember, de a darazsakat az sem tudta megállítani, hiszen amint elállt az eső, azonnal megjelentek, úgy védekezve az eső ellen, hogy befúrták magukat a szőlőszemekbe. Az idei termésnek szinte a felét tönkretették a darazsak és a méhek. Talán a nyári szárazság miatt, a darazsak és a méhek idén annyira elszaporodtak, mint még soha. Ami a vörös bornak az alapanyaga, a feketeszőlő idén a nyári melegek miatt hamarabb beért, ezért még az esőzések előtt szüretelni lehetett. A fehérszőlő viszont nagyobb szemű, tovább tartott a növekedés, valamint az érés is, ezért azt jobban tönkretették a darazsak.

Pettenkoffer Pál és az olasz szőlőtermesztés

Pettenkoffer Pál pankotai festő és kisállat-preparátor a szőlőtermesztésben is jártasságot szerzett, ugyanis hét évig egy olasz nagyvállalkozónál munkavezetőként dolgozott. Az olasz mérnökök tanították meg a szőlőtermesztés fortélyaira. Amint elmondta, a szőlőnek a gyökerei képesek akár több tíz méterre is lehatolni a földbe. Amikor ott dolgozott, ültették, majd nevelték a szőlőt, amivel speronális Moser típusú ültetvényeket kellett kialakítaniuk – a betonoszlopra rögzített dróthuzalok első drótjára kellett „speronálni”, vagyis egy méter hosszan rávezetni és megkötni a szőlővenyigét, aminek a végét egyméteresre levágták, hogy a termőágak felfelé növekedve neveljék a termést. Másik módszer a Guyon, amely szerint a szőlőt 3 évig nőni hagyják, mindaddig, amíg felér a legfelső dróthuzalra, de hagynak egy tartalék venyigét is, ami a következő évben fog teremni. A termőágakat évenként változtatják. Ezzel a módszerrel, a szőlő jobban terem, mert magasabban van, elég fényt kap, ugyanakkor minden évben újítják a termővenyigét. A Silvus módszerrel a venyigéket függöny-szerűen emelik fel egyméteres magasságra, ugyanazzal a taktikával, hogy a földtől az első dróton képeznek egy termőtövet, ahonnan minden évben felhúznak egy venyigét, ezért a szőlő függönyszerűen terem rajta. Állítólag ez a módszer terem a legjobban. A szőlőt szeszélyes időjárás közepette sokszor kell permetezni. Amíg az olasz nagyvállalkozónál dolgozott, évente 25-30-szor is permeteztek. Megtörtént, hogy a permetezési időszakban a nagy sár miatt a traktor nem tudott a dombra felmenni, ezért a szőlő két nap alatt tönkre ment. Pettenkoffer Pál manapság otthon a kertjében termeszt kevés szőlőt, de a szeptemberben beállt esőzések miatt a terméséből alig maradt valami.

Molnár Csaba szőlője szépen helyrejött

Molnár Csaba nyugalmazott mérnöknek és családjának Galsán mintegy félholdnyi fehér szőlője, illetve újjáépített présháza van. A nyári szárazság idején a szőlőföldnek a talaja olyannyira megrepedezett, hogy a kezét könyékig bele tudta dugni a földbe. Nem egy helyen, hanem szinte az egész domboldal ilyen repedezett volt. A szárazság miatt a levelek összezsugorodtak, a szőlőbogyók is aprók voltak, de közben folyamatosan permetezték. Amikor végre megérkezett az eső, és a sok vizet a föld elnyelte, az lehúzódott a gyökerekig, ezért a szőlő felélénkült, megduzzadtak a szemek is, azokon a helyeken, ahol permetezték, ott ki sem repedtek. A fél holdon termő magyaráti mustos nagyon szépen helyrejött, nemcsak náluk, de az egész domboldalon. Manapság annyit szüretelnek, amennyi a présbe belefér. A kolnájuknak a pincéjében dolgozzák fel a leszüretelt szőlőt. Náluk a darazsak nem okoztak kárt, mert a kolna padlásán Molnár Csaba folyamatosan leverte a darázsfészkeket, ezért azok onnan elköltöztek. Ugyanakkor a seregélyek pusztításától is megmenekült a szőlőjük, mivel a kőfejtő a közelben van, s így az ottani munkálatoknak a zaja a seregélyeket is elriasztotta.

Molnár Csaba és családja, illetve a baráti köre flekkenezéssel, gulyásfőzéssel egybekötve, naponta szüretelik, a pincében folyamatosan dolgozzák fel az idei szép szőlőtermést.

*

Amint a szüreti körképünk is bizonyítja, nem csupán szakértelem, idejében elvégzett permetezés, karbantartási munkálatok szükségesek a szőlőtermesztés sikeréhez. Ahhoz megfelelő felszereléssel, tapasztalatokkal kell rendelkezni, ugyanakkor egy nagy adag szerencsére is szükség van. Vagyis jókor, jó helyen kell termeszteni.