Szórvány napi ünnepség Déván

Hosszas erdélyi körút után ismét Déva volt szombaton a szórvány napi ünnepség házigazdája. Mondhatni, hogy az ünnepség hazatért, 2011-ben ugyanis éppen Déván szervezték meg először, és az ünnepség ötlete is a Hunyad megyei szórványból származik. Végül is Bethlen Gábor, Erdély aranykorának fejedelme, Hunyad megyéből származott, a szórvány ünnepségét pedig a november 15-ei születésnapjához legközelebbi szombaton tartják meg.

Akárcsak a 2011-ben, a Hunyad megyei magyarság és az Erdély különböző vidékeiről érkezett vendégek most is méltóan ünnepeltek egész napos színvonalas rendezvénysorozat keretében, amely a vármegyeháza dísztermében szervezett szórványkonferenciával kezdődött délelőtt, s a városi színházban végződött gálaelőadással.

Házigazdaként Winkler Gyula EP-képviselő a Hunyad megyei RMDSZ elnökeként fogadta a vendégeket. Köszöntőbeszédében felidézte az első ünnepséget, a hangsúlyt azonban az azóta elért eredményekre fektette. Mert több mint egy évtized alatt a demográfiai visszaesés ellenére a szórványban számos megvalósítás történt. Az RMDSZ szórványstratégiát fogadott el, kiépült a szórvány–székely együttműködés, a székely megyékben fölváltva biztosítanak befutó helyet a szórvány képviselőjének, a szórványvidékeken pedig bölcsődék, óvodák és szórványkollégiumok egész láncolata épült meg. Az oktatás mindig is kiemelt prioritás volt az erdélyi magyarság számára, a szórványban pedig fokozottan. Az egyházak, civil szervezetek és közösségi intézmények is jelentős szerepet töltenek be a szórványban, mindenkinek köszönet jár az áldozatos munkáért, szögezte le az EP-képviselő.

Mindezekhez Magyarország is évről évre egyre jelentősebb támogatást nyújt, az anyaország is ünnepnek nyilvánította a szórványnapot, Budapesten is felkarolták az erdélyi szórványt, hangsúlyozta Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja.

Létfontosságú a szórvány megerősítése, hiszen itt jóval nagyobbak a kihívások, mint a Székelyföldön, vagy akár a partiumi és közép-erdélyi vegyes vidéken, ezért az RMDSZ különös figyelmet szentel a szórványban élő magyarokra. „A szórvány a kenyér kérge” – Kelemen Hunor a felvidéki magyarság egykori kiemelkedő személyiségét, Duray Miklóst idézte ünnepi felszólalásában. Nélküle előbb vagy utóbb a vegyes vidék és a tömbmagyarság is veszélybe sodródik, a szórvány ügye ezért egyetemes magyar ügy. Ez kiemelt szempont az RMDSZ számára, a kinevezett tisztségek (prefektusok, alprefektusok, megyei intézmények vezetői stb.) országos elosztásánál a szórvány megyéket részesítik előnyben, mivel itt a magyarság nehezen szerezhet választott tisztségeket. 

Jóllehet a demográfiai helyzet nem túl fényes, 1,15 milliós lélekszámával az erdélyi magyarság népesebb, mint jó néhány európai ország össznépessége. Ennek javítására szakszerű családtámogatási rendszer szükséges, melyben nemcsak a gyermekvállalást kell ösztönözni, hanem olyan gazdasági és intézményi hátteret kell biztosítani a fiataloknak, hogy szülőföldjükön tervezzenek jövőt – vázolta fel Kelemen a küszöbön álló választások tétjét.

Délután a városi színházban a Hunyad megyei szórvány mutatta be értékeit. A Téglás iskola Pimpimpáré diákkórusa felemelően szép dalokkal lépett fel Lengyel Izabella vezetésével, a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület ifjú néptáncosai pedig bukovinai székely és dél-erdélyi táncokat mutattak be. A dévai Dél-Erdélyért kulturális társaság Bethlen Gábor életéből ihletődött korabeli táncokkal mutatta be térségünk gazdag történelmi örökségét, az est pedig a Bekecs néptáncegyüttes előadásával ért véget.