Temes lakossága nőtt, a magyarság lélekszáma drámaian csökkent

Sorin Belea, a Temes Megyei Statisztikai Igazgatóság főnöke pénteken bemutatta a sajtónak a 2011. évi népszámlálás hivatalos eredményeit, Temes megye és a Nyugati Régió stabil lakosságára vonatkozó adatokat. 

Az előzetes eredményekhez képest a végeredmény nem okozott különösebb meglepetést. Temes megye lakossága 683 540 fő, 5614-el több, mint az előző népszámlálás alkalmával. Bukarest és Kolozsvár után Temesvár az ország harmadik legnépesebb városa, 319 279-res stabil lakossággal. A Temesvár környéki települések lakossága látványosan nőtt, a legnagyobb a növekedés Újszentes esetében (4829 fő). Annak ellenére, hogy Temesvárról sokan kiköltöztek Újszentesre, Gyüregre, Újmosnicára stb., a megyeszékhely lakossága is nőtt 1619 fővel, ami azt mutatja, hogy a város egyetemi központként és a munkahelyek szempontjából is vonzó az ország más településein élők számára.

A magukat magyarnak valló Temes megyeiek száma azonban drasztikusan csökkent, több mint ötvenezerről alig 35 295-re. Ennél is kevesebben, mindössze 33 944-en vallják anyanyelvüknek a magyart! 151 magyar csángónak vallotta magát, de ez se magyarázza meg a magyar lakosság lélekszámának drámai csökkenését. A temesvári magyarság lélekszáma tíz év alatt mintegy 25 000-ről alig több mint 15 000-re csökkent. Temes megyében még mindig több jelentős kisebbségi közösség él: 14 525 roma, 10 102 szerb, 8504 német, 5950 ukrán, 4478 bolgár, 1424 szlovák stb. Felekezeti hovatartozás szempontjából a megye ortodox lakossága a legnagyobb (507 506 fő), római katolikus vallású 54 547 fő, pünkösdi hitvallású 26 094 fő, református 9372, baptista 8680, görög katolikus 8271, hetednapi adventista közel 2000 fő, de már a muzulmánok száma is meghaladja az 1100 főt.

A Statisztikai Igazgatóság főnöke szerint a népszámlálási eredmények hibaszázaléka igen alacsony: igaz, hogy nem sikerült mindenkit otthon találni, de közel 50 000 Temes megyei lakos adatait más forrásokból gyűjtötték össze. Az ő nemzeti hovatartozásuk azonban nem ismeretes, lehet, hogy közöttük is sok magyar van. A kettős regisztráció gyakori volt, elsősorban főiskolások és más megyében munkát vállaló személyek esetében, de a népszámlálás végeredménye nem tartalmaz kétszer megszámlált személyeket: őket kiszűrték a különböző forrásokból származó adatok összevetése nyomán (egy bizonyos személyi számhoz köthető adatok csak egyszer jelennek meg). Sorin Belea szerint a népszámlálási adatok nem használhatók fel senkinek a kárára és a statisztikusok által felhasznált módszerek ennek a lehetőségét is kizárják.