Több mint egymillió látogatót vonzott a Dubaji Expo magyar pavilonja!

A temesvári Új Ezredév Központ koncerttermében került sor július 31-én, vasárnap Csernyus Lőrinc építész, a Makovecz Központ és Archivum vezetője Sevillától Dubajig című előadására. Csernyus Lőrinc, Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa 1990-ben részt vett a Sevillai Világkiállítás díjnyertes magyar pavilonjának megtervezésében és kivitelezésében, majd 30 évvel később ő tervezte a Dubaji Expo nem kevésbé izgalmas magyar pavilonját, amely a makoveczi szellemiség jegyében valósult meg.

Csernyus Lőrinc lebilincselő előadásának kiváló helyszínt biztosított az Új Ezredév Református Központ koncertterme: elég volt felpillantani a Makovecz Imre tervezte, fából készült kupolára, és máris magunk előtt láttuk a Sevillai Expo lefordított hajóhoz hasonlító, 11 harangtoronnyal ellátott, Makovecz organikus építészeti stílusát a nagyvilágnak bemutató magyar pavilonját, vagy a szintén kizárólag fából készült dubaji magyar pavilont, amely az Aqua Roots of Hungary nevet kapta, és központi témája a víz volt (anélkül, hogy megépítéséhez egyetlen csepp vizet is felhasználtak volna). Csernyus röviden felidézte a Kolumbusz Kristóf első amerikai hajóútjának 500.-dik évfordulóján megtartott Sevillai Expo magyar tapasztalatait, majd részletesen kitért az általa megtervezett – a felkérést éppen a Makovecz Imre tervezte sevillai pavilon átütő sikerének köszönhette – Magyarország egyedülálló vízkincseit, azoknak kialakulását, történetét bemutató létesítményt, különös hangsúllyal a gyógy- és termálvizekre, a balneológiára. A pavilon építése során egyetlen csepp vizet sem használtak fel, tekintettel a dubaji sivatagi körülményekre, így kapcsolódva az expó egyik fő témájához, a fenntarthatósághoz. Csernyus és kollégái biztosra mentek: a szétszedhető pavilont először Magyarországon, Gyomaendrődön rakták össze, nehogy Dubajban meglepetés érje az építőket, hiszen ott egyáltalán nincsen faanyag, nem lehet pótolni az esetleges hiányzó elemet. A dubaji magyar pavilonban a tartalom és a forma is, minden a vízről szólt, de a vízzel magával csak az Aqua bárban találkozhattak a látogatók, ahol különböző magyar forrásvizeket, ásványvizeket „csapoltak” az érdeklődőknek. A pavilonban helyet kapott egy tudás- és élményalapú interaktív tárlat, melynek fő attrakciója a különleges élmény- és látványelemekkel tervezett kupolaterem volt: itt akár meg is „fürödhetett” is a látogató egy átlátszó labdákkal teli központi medencében, miközben a 360 fokos filmvetítés egyedülálló élményeit élvezhette.

A dubaji magyar pavilont, Csernyus Lőrinc elmondása szerint, beválogatták az „öt fantasztikus pavilon, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni” közé, és tematikája alapján bekerült a 15 legkülönlegesebb pavilon közé. A Dubaji Expo hat hónapig fogadta a világ minden tájáról érkezett látogatókat, a Csernyus Lőrinc tervezte magyar pavilonnak ezalatt több mint 1 millió látogatója volt. Kérdésre válaszolva az építész azt is elmondta, hogy a dubaji magyar szereplés, valamennyi bemutatott programmal együtt összesen mintegy 20 milliárd forintba került, ennek az összegnek körülbelül a fele volt a magyar pavilon megépítésének a költsége.

A nagy tapsot aratott előadás végén Csernyus Lőrinc találkozott a temesvári Új Ezredév Központ építésében részt vevő építész csapat tagjaival.

Csernyus Lőrinc lebilincselő előadása, a Makovecz tervezte koncertteremben

Makovecz Imre egykori tanítványa és munkatársa a temesvári építész csapattal

(Pataki-fotók)