Tovább kutatnak a régészek, hogy megfejtsék a rejtélyt

Folyamatosan zajlanak a régészeti feltáró munkálatok a Szentannai régi vár maradványain, amely Európa egyik legnagyobb bronzkori erődítményeként ismert.

„Az archeológiai feltárások során sikerült felfedezni az egyik legjelentősebb őskori európai civilizációra utaló leletet, mely sajnos a szakemberek és a nagyközönség előtt is kevéssé ismeretes” – írja Ionel Bulbuc, az Arad megyei tanács alelnöke közösségi oldalán a régi várnál felfedezettekről.

A régészeti kutatásokat 2008-ban az aradi Múzeumkomplexum (dr. Victor Sava), a Kolozsvári Régészeti és Művészettörténeti Intézet (dr. Habil Florin Gogâltan) és a Bochum Egyetem (dr. Tobias Kienin) indította, s eredményeik okán további partnerek is csatlakoztak a feltárást végző csapathoz, köztük dr. Rüdiger Krause, a Frankfurti Goethe Egyetemről és dr. Dragoș Diaconescu, a Temesvári Bánsági Nemzeti Múzeumtól. Idén az ásatást Arad Megye Tanácsa, az Aradi Múzeumkomplexum, a Szentannai önkormányzat és a Kulturális Minisztérium támogatta.

A több mint 130 hektáron elterülő tárgyi leletek lehetővé teszik a kutatók számára, hogy felvázolják a terület viharos múltját. Az építmény megközelítőleg Kr.e. 1500 körül jöhetett létre, s Kr. e. 1350 körül pusztulhatott el először. Az erődöt rövid időn belül újjáépítették, és megközelítőleg 100 éven keresztül még használták az épületet. A helyiek virágzó jólléte számos ellenséget eredményezhetett, amire bizonyítékul szolgál, hogy Kr. e. 1250 körül az erődöt ismét lerombolták. A helyiek gazdagságát bizonyítja a felszínen talált számos arany és bronz tárgy. Mindezek mellett a helyiek gazdagságát és társadalmi helyzetét az Egyiptomból, vagy Mezopotámiából származó üveggyöngyök és a Csehországból származó grafit is mutatja.

„Kutatócsoportunk jelenleg két műemlékre összpontosít, amelyek a monumentális méretű épületegyüttes részét képezik, a régi szentannai vár közelében lévő temetkezési halmok mellett” – mondta Bogdan Blaga, az Aradi Múzeumkomplexum igazgatóhelyettese.

„Idén az ásatások célja, hogy feltárják a világ egyik legnagyobb bronzkori leletét a mükénei és trójai leleteken kívül. Az épület nagysága megközelítőleg 1700 négyzetméter, amit fából és agyagból építettek. Különleges rendeltetését bizonyítják hatalmas méretei, az hogy több helységet foglal magába és, hogy fehér, fekete és vörös színekkel festett geometriai formákkal díszítették az építmény padlóját. Eddigi kutatásaink az élők világának feltérképezésére irányultak, ám mostantól a holtak világát, vagyis az itt lévő temetkezési helyeket szeretnénk feltárni. Az erődítmény délkeleti oldalán három sírhalmot azonosítottak, melyek közül a középső mérete megközelítőleg 10 000 négyzetméter. A geofizikai vizsgálatok során kimutatták, hogy ennek a temetkezési halomnak a belsejében a már feltárt épületrészhez hasonló alakú, tájolásában és méreteiben is hasonló szerkezet található, s a feltárások során megerősítették ennek a szerkezetnek a létezését. Ez egy 44 m hosszú és 18 m széles fából készült építmény, amely – mivel a jelek szerint csak rövid ideig használták – valószínűleg halottasházként működhetett. A halomban talált soha nem látott méretű építmény azonosítása arra sarkall, hogy folytassuk a kutatást, és fejtsük meg a rejtélyt” – közölte dr. Victor Sava régészeti szakértő.

Fotó: Ionel Bulbuc közösségi oldaláról