Tüntetés tüntetést szül

A pénzügyminiszter és a fináncszakszervezetek közti csütörtök délutáni megegyezés az adóellenőrök béren felüli javadalmazásáról megtette a hatását, és a két napig sztrájkoló közpénzügyi alkalmazottak visszatértek a munka mezejére.

„Elégedettek vagyunk, hogy megígérték: nem vágják le a stimuláló pénzeket. Igaz, mindenféle pletykák kaptak szárnyra, hogy mégsem adják meg, de várjuk ki a végét. Azt mondták, hogy különböző kritériumok alapján különböző összegű motivációs pénzek lesznek. A rendszert most dolgozzák ki, és bízunk benne, hogy a pénzügyminiszter betartja a szavát” – nyilatkozta érdeklődésünkre Ioan Trifa, a közalkalmazotti Sed Lex szakszervezet Arad megyei elnöke. Hozzátette: ma már a munkarend szerint dolgoztak az adóhivatalokban.

Alig ült el a pénzügyiek fizetése körüli zűrzavar, csütörtök este – talán épp a fináncok kitartásán felbátorodva – a tanügyi szakszervezetek elégedetlen, vehemensebb tagjai vették ostrom alá a tanügyminisztériumot. A bukaresti eseményeknek Aradon is voltak következményei, legalábbis pénteken a Vasile Goldiş Líceumban és a Csiky Gergely Iskolacsoportban is tüntettek a pedagógusok. A Csiky-ben japán sztrájkot tartottak, vagyis a szakszervezeti tagok fehér karszalagot viseltek munkavégzés közben, az épületben pedig plakátok hívták fel a figyelmet a tüntetésre. Maxim Andrea érdekvédelmi megbízott szerint mindenki részt vett a figyelemfelkeltésben. Egyrészt együttérzésüket akarták kifejezni a majdnem két hónapja éhségsztrájkoló caracali tanítónővel és a tanügyminisztériumot „rohamozó” kollégákkal, másrészt azt jelezték, hogy nem értenek egyet az új tanügyi törvény felelősségvállalással történő elfogadásával, és tiltakoznak az új egységes bérezési törvény ellen – magyarázta a szakszervezeti vezető.

Az Aradi Demokratikus Tanügyi Szakszervezet elnöke, Dănuţ Ieneşescu érdeklődésünkre kifejtette: a jelenlegi feszült helyzetben elképzelhető, hogy más tanintézetekben spontán sztrájkok törnek ki, vagy az egész országot egy nagy, általános sztrájk fogja megbénítani. A megyei elnök arra panaszkodott, hogy a 25 százalékos bércsökkentés helyett 40–46 százalékkal kevesebb a pedagógusok havi keresete, mert olyan pótlékokat sem adnak meg, amelyeket a szakszervezet bírósági úton harcolt ki tagjainak, és jogerős ítélet alapján tartanak rá igényt. „Már nem elégszünk meg ígéretekkel. Tetteket, valós oktatási reformot, és befektetéseket akarunk a tanügybe” – mondta.