Újdonságok és gondok

A 2016–2017-es tanév legfontosabb előkészületeiről, újdonságairól számoltak be csütörtökön reggel az Arad Megyei Tanfelügyelőség székházában tartott sajtóértekezleten. Claudius Mladin megyei főtanfelügyelő szerint az új tanévet összesen 141 oktatási intézményben kezdik meg, 65 929 diákkal. A 141 tanintézmény közül eddig 104 (74%) szerezte meg a működéséhez szükséges egészségügyi engedélyt, 37 helyzete még rendezetlen vagy az elkövetkezőkben kell teljesítenie a követelményeket.

A XI. és XII. osztályos tanulók mindegyike idén először kap ingyen a 2000-ben bevezetett alternatív tankönyvekből. A tanulók között összesen 65 000 könyvet osztanak ki, értékük 576 439,75 lej. A kiadóknak a szerződések értelmében legkésőbb 2016. október 5-ig kell az iskolák rendelkezésére bocsátaniuk a tankönyveket. A tanszercsomagokat (országos viszonylatban) legkésőbb szeptember végéig kell megkapniuk az iskoláknak.

Van néhány módosítás a nyolcadikosok országos felmérőjénél és az érettséginél is, pontosabban azok megszervezésénél. A tanfelügyelőség illetékesei úgy vélik: sikerült optimizálni a vizsgák megszervezését, így több idő lesz a javításokra, óvásokra is és nem tűnik majd olyan zsúfoltnak a vizsganaptár. A beütemezések szerint 2017-ben az érettségi első vizsgaszessziója korábban, június 6-án kezdődik, és július 24-én zárul, míg a második szesszió augusztus 21-én startol.

A nyolcadikosok országos képességfelmérője június 19-én kezdődik.

Ami a líceumokba való felvételit illeti, az V–VIII. osztályok tanulmányi átlagát az eddigi 25% helyett most csak 20%-ban számítják bele a felvételi eredményekbe. 

A tanárok véglegesítési vizsgáit jövőre a tavaszi szünidő ideje alatt (áprilisban) szervezik. A tanügyi állások betöltésére szervezett versenyvizsgát jövőre július 12-én tartják.

A 2016–2017-es tanév 35 oktatási hétből áll (169 munkanap) és két félévre van osztva. Az I. félév szeptember 12. és február 3. közé esik, a II. február 13. és június 16. közé. A XII. osztályosok számára 2017. május 26-án ér véget a tanítás. A VIII.-osoknak június 9-én. A többi tanintézményben június 16. az utolsó tanítási nap. A tavaszi vakáció két hetes, a tanév ezúttal is magába foglalja az Iskola másként alternatív oktatási hetet, illetve egyéb tevékenységeket.

A Csikyben megszűnik a szakiskola, a megyében hiányoznak a magyar tanerők

Az Arad megyei magyar iskolákra és pedagógusokra vonatkozó kérdéseink kapcsán Pellegrini Miklós helyettes-főtanfelügyelő a Nyugati Jelennek nem éppen fényes helyzetet vázolt fel, kezdve a létszám alatt működő osztályokkal, a magyar pedagógushiánnyal bezárólag. Arad megye egyetlen középiskolájában, a Csiky Gergely Főgimnáziumban a 2016–2017-es tanévtől nem indul szakiskola (autómechanika). Pellegrini szerint alig öt jelentkező akadt csak erre a szakra. Ezek a diákok azonban nem vesznek el, már felajánlották számukra, hogy átiratkozzanak valamilyen líceumi osztályba. Egyébként a szakiskolákat továbbra is előítéletek veszik körül, és ez érvényes a magyar oktatásra is. A szülők továbbra is ódzkodnak szakiskolába íratni gyermeküket, még akkor is, ha a diák képességeit tekintve képtelen megfelelni a líceum követelményeknek. Ezen a hozzáálláson szeretne változtatni az elkövetkező években a megyei tanfelügyelőség, a probléma egyébként országos jelenség. „Az elkövetkező évek irányzata az kellene hogy legyen, hogy a gyermekek szakmai felkészítését egy kicsit jobbá, láthatóvá tegyük. A rendszer itt sántikál. Ez egy beidegződés. Valahol elrontottuk a szakoktatást, melynek országos viszonylatban jelentősen romlott a presztízse. A szülők nem igazán értik, hogy miért fontos szakmát tanulni. Tulajdonképpen, aki ezt felvállalja, a líceumi tanulmányait is befejezheti a hároméves szakmai felkészítés után, érettségizhet, sőt a felsőoktatásban is érhet el jó eredményeket” – mondta Pellegrini, aki reméli, hogy az elkövetkezőkben nem kell létszámhiány miatt több magyar osztályt megszűntetni. A törvény szerint az I–VIII. osztályos iskolákban minimum 12 kell legyen az osztályok tanulóinak a létszáma. (Líceumi szinten ez 15 tanuló.) Amennyiben ennél kevesebb diákot írattak be, a tanügyi tárca beleegyezése szükséges ahhoz, hogy ezek az osztályok működhessenek. Ilyen helyzetben van több magyar osztály is (ált. iskolákban) Arad megyében. Pellegrini szerint a jövő héten fogják a tanfelügyelőségen összegezni a kisebbségi oktatás (magyar, német, szlovák) szintjén az osztályok helyzetét, majd felterjesztik a minisztériumba a javaslatokat. „Évek óta nagy problémáink vannak a diákhiánnyal Nagyzerinden, Majláthfalván, Simonyifalván és sorolhatnám még a településeinket. Ami kicsit aggaszt, és amire még nem volt példa, hogy Kisiratoson is nagyon romlik a helyzet, hiszen itt két osztályunk van veszélyben a létszám miatt. Amit megpróbálunk még kiharcolni, hogy magyar óvodák ne szűnjenek meg a megyében” – nyilatkozta Pellegrini, aki szerint a magyar tanerőkkel sem áll a megye túl fényesen. Leginkább szakképzett pedagógusokból van hiány. Ha volna is szakképzett pedagógus, nem vállalja el az illető iskolában az oktatást a kevés óraszám miatt. Ez a román iskolákban is így van. „A tanerők mozgása nehézkes metodológia, törvénykezés alapján történik, ami az igazgatókat meggátolja abban, hogy autonóm módon gondoskodjanak a szükséges pedagógusokról. Magyar óvónők és tanítók szempontjából romlott a helyzet, következésképpen kényszerülve leszünk nyugdíjas pedagógusokat is alkalmazni, akik egyébként nagyon szívesen vállalják el ezt, és mindez becsülni való, de hosszú távon nem ez a megoldás. Fiatal, pályakezdő pedagógusokra lenne szükség a rendszerben, azt viszont nem kell részleteznem, hogy miért nem jönnek”.