Szerda este a város vezetői, illetve a legfontosabb kulturális intézmények illetékesei, művészek, írók, költők, ismert aradi személyiségek jelenlétében a nagyszínházban bemutatták Arad város pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2021 titulus elnyeréséért indított versenyre. Amint azt már többször is olvashatták lapunkban, a versenyre való felkészülést és a pályázati dosszié összeállítását az Arad Európa Kulturális Fővárosa 2021 (vagy röviden csak Arad 2021) Egyesület koordinálja. A szervezet elnöke Florin Didilescu (a megyei könyvtár igazgatója), ügyvezető igazgatója pedig Andó András ismert aradi újságíró, műsorvezető.
A közönség Andrei Elek aradi színművész házigazda felkonferálásával egy vetítéssel egybekötött időutazásban vehetett részt, melynek során betekintést nyertek a város múltjába, fénykorába és mindazokba a századfordulós eseményekbe, melyek által Aradot Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városaként tartották számon.
Didilescu a színpadra lépve arra kérte a közönséget, hogy próbálják elképzelni, „mi lenne, ha mégis elnyernénk a címet 2021-ben?”, hozzátéve: ezekben a nehéz időkben itt az ideje, hogy egy valós célt jelöljön ki magának a város. Ehhez pedig mindenkire, de különösképp a fiatalokra nagy szükség lesz.
Andó András kimerítő vetítés keretén belül igyekezett megfogalmazni a verseny tétjét és az általa vezetett egyesület célkitűzéseit. „Újra kell teremtenünk Aradot! Ez a mi ajánlatunk. Nyitottak kell lennünk egy újfajta Arad kigondolására. Egy olyan várost kell kreálnunk, mely a múlt értékeire támaszkodva, a hagyományai tiszteletével, innovációs projektjeivel képes megváltoztatni Európát” – hangzott el. Andó hangsúlyozta, a város olyan komoly szellemi erőforrással rendelkezik, mely által akármelyik európai nagyvárossal szemben felveheti a versenyt. Ehhez azonban mindenkire egyaránt szükség van.
Bognár Levente aradi alpolgármester a nemes címet korábban elnyerő városok (Nagyszeben vagy Pécs) példáját felhozva azt mondta: a kulturális fővárosi statútum óriási előnyökkel járhat a város számára, mely ezáltal sokkal nagyobb hírnévre tenne szert Európában és azon túl is. „Ez a projekt nem a polgármesteri hivatalé, hanem az egész városé, az aradiaké!” – hangsúlyozta.
A versenyről tudni kell, hogy a ringbe szálló városoknak már csak néhány hónap áll rendelkezésükre a benevezéshez szükséges iratcsomó előkészítésére, amelyet a Kulturális Minisztériumhoz kell eljuttatniuk 2015. október 10-ig. Néhány hónappal ezt követően egy előválogatási, illetve egy válogatási procedúrára kerül sor, ez utóbbira hozzávetőlegesen 2016 augusztusában. Egy európai szakértőkből álló elbíráló bizottság helyszíni látogatásokat tesz, majd 2016 végén hivatalosan is bejelentik a verseny győztesét, a címet elnyerő romániai várost.
Az Európa Kulturális Fővárosa elképzelés gondolata 30 évvel ezelőtt fogalmazódott meg. Az első város, amely elnyerte az Európai Főváros titulust Athén volt, 1985-ben. Romániában, Arad mellett most olyan városok is versenyeznek a címért, mint például Temesvár, Kolozsvár, Brassó vagy Marosvásárhely. 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa.
A nyertes romániai város a címet egy időben viseli majd egy görögországi, illetve egy olyan várossal (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Izland, Montenegró és Szerbia) mely az EU-tagságra is pályázik.
Hozzászólások