Újraírható múlt

Szászváros 1224-ből származó első írásos dokumentumánál jó kétszáz évvel korábbi leletek kerültek felszínre a napokban a város központjában történő ásatások során.– A polgármesteri hivatal épületének bővítése érdekében a rutinszerű ásatásokat végeztük Szászváros központjában, s ahogy mélyebbre és mélyebbre haladtunk újabb és újabb korok emlékei tűntek fel – mutat a városközponti régészeti telepre Costin Ţuţuianu dévai régész, aki szerint várható volt, hogy a középkori vár közvetlen közelében fekvő telken régi korok emlékei tűnjenek fel.Lángokban állt a városKözvetlenül a telken lebontott, XIX. századi ház alapja alatt nem sokkal négy évszázaddal korábbi épületnyomok kerültek felszínre. – A megégett tégla-, és megszenesedett gerendamaradványokból ítélve ez a réteg őrzi a XVI. századi Szászváros nyomait – mondja Mihai Căstăian, régész, a helybeli múzeum igazgatója. A török invázió idején minden bizonnyal nagy tűzvész pusztított a városon, erre utal az Oszmán Birodalom nagy történészének, Evliya Çelebinek feljegyzése is, amikor krónikájában kijelenti, hogy „Szászváros lángokban állt”.– A tűzvész nyomait őrző réteg alatt már nehezebben megy az ásatás. Itt minden bizonnyal lápos terület volt és a talajvíz kitartóan nehezíti a munkánkat – állítja Ţuţuianu. Jelentős erőfeszítéssel azonban sikerült három méter mélyre leásni, ahol XI. századi cseréptörmelékekre találtak a régészek. Nincsenek falak, építmény-nyomok, de a cserepek ilyen mélységű jelenléte azt bizonyítja, hogy Szászváros területét már korábban is lakták – vélik a kutatók. Sajnos csupán edénytörmelékből nem lehet megállapítani, hogy milyen népcsoporthoz tartoztak az itt élők, hiszen ekkor már e térségben igencsak egységes megmunkálást mutattak az agyagtárgyak. Elkallódott római nyomokAz ásatások során viszont ennél még régebbi leletek is felszínre kerültek. – Elég jelentős mennyiségű római kori tégla- és cseréptörmeléket is kaptunk, ami minden bizonnyal a későbbi korok építkezéseinél töltőanyagként került e helyre egy közeli lelőhelyről – állítja Mihai Căstăian, rámutatva, hogy a római korabeli tégladarabok XII.-XIII. századi rétegekből kerültek felszínre. A régész állítása szerint amúgy az utóbbi ezer évben körülbelül két méternyi földréteg rakódott a most feltárásra kerülő telekre.A régészek úgy vélik, miután sikerül mintát venni valamennyi kor maradványaiból, a területet visszatakarják, és tovább folytatják az építkezést. – Ha templom, vagy egyéb épületmaradványra bukkantunk volna, akkor bizonyára más sors várt volna e telekre, de a törmelékek feltárása nem indokolja azt, hogy szabadtéri múzeumot alakítsunk itt – véli Mihai Căstăian.