Újraírják a későkrétakor európai történetét

Teljesen felülírják a későkrétakorról alkotott eddigi elméleteket a Hátszegi-medencében és Magyarországon tett legújabb paleontológiai kutatási eredmények. A Londoni Természettudományi Múzeum munkatársa, Susannah Maidment professzor asszony koordinálta kutatócsoport, melynek angol, magyar, német és román tagjai között dolgozik dr. Csíki Sava Zoltán bukaresti egyetemi előadó is, a közelmúltban azonosított be a szarv-arcú Ceratopszia dinoszaurusz-maradványokat, melyek első ízben igazolják e dinoszauruszfaj jelenlétét Európában. 

Korábban úgy vélték, a szarv-arcúak csupán Ázsiában és Észak-Amerikában éltek, ez a felfedezés azonban egészen új perspektívákat nyitott meg a későkrétakori élővilág értelmezésében, hiszen úgy tűnik, az Európai kontinensen egyfajta folyosó létezett ezen dinoszauruszok számára az Ázsia–Észak-Amerika közti útvonalon. A ceratopsziák nem csupán átvágtak Európán, de meg is telepedtek itt, és egészen sajátosan fejlődtek, a Hátszegi-medencében a szigetvilághoz is alkalmazkodtak. A kutatók úgy vélik, több, korábban növényevőnek gondolt itteni dinoszaurusz tulajdonképpen a szarv-arcúak csoportjához tartozik. A Hátszegi-medencében beazonosított sajátos faj, a ceratopsziák egy primitív egyede, Nopcsa Ferenc világhírű paleontológus emlékét idézve, a Ferenceratopsshqiperorum nevet kapta, számolt be dr. Csíki Sava Zoltán. A későkrétakor kutatását jelentősen befolyásoló felfedezésről a nemzetközi szinten legelismertebb természettudományi folyóirat, az angol Nature is beszámolt január első napjaiban – tájékoztatott Adina Popa, a Hátszegi Geopark szóvivője.