Utak, emberarcok – két képben

Visszakívánták a tavalyi sikeres találkozót, hát megszervezték idén is. Lelki építkezésnek tekinti ezt a Temesvári Református Egyházmegye közössége, melynek összeforrottsága ismert és elismert a kívülállók körében is. 

Jó úton, a régiek által kitaposott úton járnak e vallásfelekezet tagjai, és példás a kitartásuk, a hűségük. Talán ezért is bizonyult kegyesnek hozzájuk a természet idén szeptember végén, és fogadta verőfénnyel Újszentesen a népes gyülekezetet.

Temesvár-Belváros, Újkissoda, Lugos, Resicabánya, Végvár és Igazfalva református nőszövetségeinek tagjai töltöttég meg az újszentesi művelődési házat, ahova a települések lelkipásztorai is elkísérték őket.

Megnyitó szavaiban Fazakas Csaba esperes üdvözölte a közelről és távolról érkezőket – szám szerint 123 jelenlévőt –, hangsúlyozva, hogy e szeptember végi nőszövetségi nap folytatása kíván lenni a tavalyi nagybodófalvi találkozónak, de ígéret is egyben a jövőt illetően, támogatója pedig az RMDSZ és a Communitas Alapítvány. Köszönet érte.

Ispán Ibolya, az újszentesi református nőszövetség elnöke köszöntötte a vendégeket, barátkozást, kellemes együttmunkálkodást kívánva, hisz ez a cél.

Czapp István igazfalvi lelkész, egyházmegyei főjegyző az áhítat perceiben imára és elmélyülésre hívta a gyülekezeti tagokat, majd az önbizalom erősítésének fontosságát hangsúlyozta: bízzunk önmagunkban, hisz Isten alkalmassá tesz minket a helytállásra – mondotta.

Gáll Zoltán lugosi lelkipásztor gitárkísérettel szolgálta a közös éneklést, hisz ahogy mondani szokás, aki énekel, az kétszer imádkozik.

A folytatás kellemes légkört teremtett, ugyanis hat „műhely” kínált lehetőséget a hagyományőrzőknek. Asztaldíszeket Bartha Tünde, tojásfestést Tar Judit, bogozást Kindle Marianna, gyöngyfűzést Fazakas Enikő, csigatészta készítést Gáll Erika, kürtőskalácssütést Fazakas Csaba esperes vezényelt nagy hozzáértéssel, sok szemnek és szájnak gyönyörűségére. Vidám hangulatban, dalolgatva folyt a munka, régi barátok osztották meg egymással élményeiket, örömteljes családi eseményeiket. Fazakas Enikő és Bódis Dóra vallásoktatóknak köszönhetően a labirintus nevet viselő próbatétel (része az ősi keresztény szimbolikának) új színnel és gazdag tartalommal töltötte meg a találkozót. Harmincöt jelentkezőt vonzott a terem közepén ragasztószalaggal körülhatárolt labirintusban való eligazodás lehetősége, a többiek szemlélőként vehettek részt benne, mely pozitív életérzést, hitben gyökerező érzelmeket váltott ki, amelyre oly nagy szüksége van a ma emberének!.

„Jó nekünk itt lenni” – ez volt a kisugárzása a református nőszövetségi találkozónak, és ha ezt Újszentesen száznál többen mondták, érezték, csakis igaz lehet.

Idősek Világnapja

Október első napját jelölte ki az UNESCO 1991-ben azok köszöntésére, ünneplésére, akik jócskán túljutottak életük delén, és számuk napjainkban hatszáz millióra tehető. Mi is közéjük tartozunk. Hosszú utat tettünk meg eddig, volt részünk jóban, rosszban, dicsértek és elmarasztaltak, segítettek és gáncsoltak, de lám ezt is, azt is túléltük. Az életkorunk iránti tiszteletnek és eddigi munkánk elismerésének érezzük a nemzetközi napot abban a meggyőződésben, hogy nem éltünk hiába – mondotta a Temesvári Magyar Nyugdíjasklub elnöke, Béres Margit az elmúlt hétvégi találkozón, és a meghitt hangulatot csak fokozta, hogy gratulált a név- és születésnapjukat ünneplőknek. De talán ennél is nagyobb figyelem és szeretet övezte azokat a nő és férfi klubtagokat, akik itt találtak egymásra, házasságot kötöttek, és hátralévő életüket kéz a kézben kívánják leélni. Mert az ősznek a lenyugvó nap fényében is vannak csodálatos színei. Benkő József és Borbála, Kókai Antal és Brigitta, Kalapáti László és Margit nevét, képét helyezte egymás mellé a sors, és a nyugdíjasklub tagsága őket köszöntötte dallal az elmúlt heti összejövetelen. Zsíros kenyér minden hozzávalóval és gyöngyöző fehérbor, ráadásul Tóth János tangóharmonikája derítette kedvre az idős embereket, hisz köztudott, hogy nem az életkor jelenti az életminőséget. Ezt nótázásukkal is igazolták, hisz, ahogy azt Manyi, az elnök megjegyezte, panaszkodástól nem lesz könnyebb a vállunkon hordott súly.

Tapasztalat, bölcsesség, sok szeretet van az idős emberek tarsolyában, csak kérni kell: nyissák ki, osztogassanak belőle.