Veszettség elleni oltáskampány

A Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) közleményben értesíti a lakosságot, hogy szeptember 26.–október 26. közötti időszakban zajlik a megyében a rókák őszi, veszettség elleni vakcinálása. Ez a folyamat a csalétkes immunizálás, mely pontosan meghatározott területeken az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) által felügyelt körülmények között zajlik. A veszettség elleni oltóanyagot egy kerek formájú, takarmány-keverék jellegű csalétek belsejébe helyezik, majd szétszórják a vadak élőhelyein. A megközelíthető helyeken az erdészeti felügyelőségek, a területileg illetékes vadásztársaságok munkatársai, illetve a vadőrök helyezik el az éteknek álcázott csalit a rókalyukak környékén. A légi vakcinálást olyan helyen alkalmazzák, ahol a terepviszonyok ezt indokolttá teszik, ebben az esetben ezeket a csalétkeket helikopterről szórják le, általában magasabban fekvő hegygerinceknél.

A csalétkes immunizálás a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságok munkatársainak és az állatorvosoknak a közvetlen irányításával és szigorú felügyelete alatt történik – tudósít a DSP.

Ugyanakkor felhívjáka  figyelmet, hogy a csalétkek elhelyezésétől számított két hétig az állatokat nem szabad kihajtani a legelőkre, a kutyákat zárt udvarokon kell tartani. Az oltóanyaggal történő közvetlen érintkezés esetén bő szappanos vízzel kell megmosni a kezet és azonnal orvoshoz kell fordulni.

A veszettség egy vírus okozta akut fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. Leginkább a vadállatok terjesztik, mint pl. róka, farkas, medve, borz, sakál, patkány, vidra, őz, denevér, a házi állatok közül pedig leggyakrabban a kutya és a macska.

A veszett állat harapással fertőz, a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe. A tünetek állatfajonként változnak, a legjellemzőbb a nyálcsorgás, a lelógó állkapocs, a széjjeltérő kancsalság, agresszív viselkedés, kóborlási hajlam, emészthetetlen tárgyak bekapása, lenyelése, nyelészavar, rekedtté váló hang stb. Ahogyan a veszettség első, halvány jele is megjelenik, onnantól kezdve a betegség rohamosan halad előre a szervezetben, és – nagyon ritka kivételtől eltekintve – halállal végződik.

A DSP felhívja a lakosság figyelmet a veszettség veszélyeire, következményeire, az esetleges teendőkre stb.

• Tanítsák meg a gyerekeket, hogy soha ne érintsenek/simogassanak meg ismeretlen állatot, még akkor sem, ha az barátságosnak tűnik.

• Minden vadállatot távolról figyeljenek meg, ne közeledjenek hozzá, bármilyen szelídnek tűnik.

• Ne próbáljanak „megszelídíteni” egyetlen vadállatot sem, kerüljenek mindenféle érintkezést az állattal.

• Amennyiben furán viselkedő, agresszív állatot észlelnek a környezetükben, azonnal értesítsék a legközelebbi állategészségügyi hatóságot.

• A magánházban lakók szigeteljék el területüket, hogy idegen állatok ne tudjanak az udvarba, kertbe behatolni.

• Forduljanak bizalommal állatorvoshoz a házi kedvencük veszettség elleni beoltása miatt. Ez az oltás kötelező!

A veszettség elleni megelőzés és védekezés egyetlen hatékony szere a védőoltás. Ez lehet preexpozíciós, avagy megelőzés céljából beadott és posztexpozíciós, amit akkor kell beadni, ha már megtörtént a harapás, tehát fertőzés alapos gyanúja esetén.

Preexpozíciós sorozatoltásban potenciálisan fertőzésnek kitett személyeket részesítenek (általában vadászokat, állatorvosokat, veszettség vírussal dolgozó tudósokat, barlangászokat). Posztexpozíciós sorozatoltásban a veszett állat által megmart (lappangási időszakban lévő fertőzött) személy részesül.