A május végi választásokat követően kedden délelőtt megalakult a közvetlen választások bevezetése óta a nyolcadik Európai Parlament (EP).
Az eddigi 766-tal szemben az EP-nek 15-tel kevesebb, 751 tagja van. A legutóbbi választások óta életbe lépett Lisszaboni Szerződés ennyiben maximálja a képviselők számát. Egyik ország sem küldhet 96 képviselőnél többet a strasbourgi uniós parlamentbe, ezért Németország az új EP-be hárommal kevesebb képviselőt delegálhatott, emellett 12 ország mondott le egy-egy mandátumról.
A parlament első feladata az volt, hogy megválassza az EP elnökét, amelyre a legesélyesebb jelölt a szociáldemokratáké volt, az eddigi elnök, Martin Schulz személyében. Az EP elnöki posztjára még az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a radikális baloldal és a zöldek állítottak jelöltet. Az ECR a brit konzervatív Sajjad Karimot, az Egységes Európai Baloldal–Északi Zöld Baloldal Pablo Iglesiast, a zöldek Ulrike Lunaceket jelölték.
Az uniós parlament képviselői nagy többséggel Martin Schulzot újraválasztották az Európai Parlament (EP) elnökévé.
A 751 EP-képviselő közül 723 adta le szavazatát, amelyek közül 111 érvénytelen volt. Martin Schulz a 612 érvényes szavazatból 409-et kapott. Megválasztásához minimum 307 szavazatra volt szükség.
Pablo Iglesiasra 51 képviselő szavazott, ugyanennyien adták voksukat Ulrike Lunacekre is, Sajjad Karim 101 EP-képviselő támogatását nyerte el.
(MTI)
Hozzászólások