Júniusban befejeződhet az alkotmánymódosító bizottság munkája

Megkezdődött az alkotmánymódosítási folyamat, miután a parlament szerdán megszavazta az alkotmánymódosító bizottság összetételét.

A 439 támogató szavazattal és egy tartózkodás mellett elfogadott határozat szerint a grémium elnöke Crin Antonescu, a szenátus elnöke lesz.

A szakbizottságban a PSD-nek 9, a PNL-nek 6, a PDL-nek 3, a PPDD-nek 2, az RMDSZ-nek, a PC-nek és a kisebbségeknek egy-egy tagja lesz.

A bizottság összetétele a következő: a PSD-t Ioan Chelaru (alelnök), Florin Iordache (titkár), Ciprian Nica, Gheorghe Emacu, Daniel Florea, Gabriela Podaşcă, Toni Greblă, Ovidiu Donţu és Viorel Chiriac, a PNL-t Crin Antonescu (elnök), Tudor Chiuariu, Petre Roman, Alina Gorghiu, George Scutaru és Dan Motreanu, a PDL-t Valeria Schelean (alelnök), Alin Tişe és Gabriel Andronache, a PPDD-t Daniel Fenechiu (alelnök) és Vochiţoiu Haralambie, az RMDSZ-t Máté András Levente (alelnök), a kisebbségeket Varujan Pambuccian (titkár), a PC-t Bogdan Ciucă (alelnök) képviseli.

Az RMDSZ képviseletében a bizottság munkájában részt vevő Máté András Levente kolozsvári parlamenti képviselő a bizottság munkáját, ennek menetrendjét és az RMDSZ által tervezett módosítási javaslatokat foglalta össze. Elmondta, a munkafolyamat során az alkotmánymódosító bizottság tagjaként konzultál az RMDSZ parlamenti frakcióival, a magyar civil szférával, a jogászokkal, és ezt követően iktatják a javaslataikat.

„Tavaly is megfogalmaztunk néhány módosítást, várhatóan Varga Attila alkotmányjogásszal, volt parlamenti képviselővel is együttműködünk a javaslatok megfogalmazásakor. A bizottság több mint valószínű, a jövő héten fog első alkalommal összeülni, és megszabja a testület munkájának menetrendjét, az ülések rendszerességét, helyszínét, illetve megállapítja a módosító javaslatok benyújtásának határidejét. A javaslatok benyújtását követően kerülhet sor a vitára, a bizottság munkája várhatóan júniusra lezárul” – magyarázta a képviselő.

Hozzátette, ezt követően a módosító javaslatok bekerülnek a parlament plénumába, először a képviselőház, majd a szenátus fogja megvitatni ezeket.

Az alkotmány 151. cikke első és második bekezdése szerint a javaslatot el kell fogadnia a képviselőháznak és a szenátusnak, mindegyik ház tagjainak legalább kétharmados többségével. Ha a közvetítési eljárás nem vezet megegyezésre, a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hoz döntést, a képviselők és a szenátorok legalább háromnegyedes többségének a szavazatával, így születik meg az alkotmánymódosítás végső formája. Ez a verzió kerül közvitára, majd referendum során megszavazásra.

Máté elmondta, az RMDSZ módosító javaslatai révén kezdeményezi az alkotmány első cikkének megváltoztatását: azt szorgalmazza, hogy kerüljön ki ebből a cikkből a nemzetállam kifejezés. Emellett az Európai Kisebbségi Chartát emelné be az alaptörvénybe annak érdekében, hogy közigazgatási beavatkozásokkal ne lehessen megváltoztatni a települések lakossága nemzetiségi összetételének arányát.

„Tisztázni kellene a két ház kompetenciáit, hogy ne legyen átfedés a különböző törvénytervezetek megvitatása tekintetében. Emellett azt is le kell szögezni, hogy milyen esetben és hányszor élhet a kormány a sürgősségi kormányrendeletek kibocsátásának jogával, emellett az államelnök és a kormány közötti kompetenciákat is tisztázni kellene, hogy elkerülhetők legyenek azok a viták, amelyeknek jelenleg is tanúi vagyunk” – tette hozzá a képviselő.

(Transindex/Mediafax/MTI)