Lassú a tanügyi törvénytervezet szenátusi megvitatása

Több mint egy hónapja került a szenátus oktatási bizottságának az asztalára az a tanügyi törvénytervezet, amely egy újabb reformot jelentene a román, de legfőképpen a kisebbségi oktatásban.

Mint ismeretes, a törvénytervezet kisebb-nagyobb módosításokkal már átment a képviselőházon, a döntést azonban a szenátus hozza.

Négy hete folyik az oktatási törvény vitája, ennek ellenére még negyedét sem tárgyalták meg a jóváhagyandó cikkelyeknek. A meglévő 327 cikkelyből csütörtökig mindössze 64-ről sikerült megállapodni. Bokor Tibor, az oktatási bizottság tagja elmondta, hogy az ülések során a legnagyobb vitát az iskolai ciklusok, valamint a kisebbségi oktatás fejezeténél, a történelem és földrajz anyanyelven való tanítása okozta. A többórás csatározások mellett a bizottság elfogadott néhány olyan javaslatot, amelyek újdonságként szolgálnak az új tanügyi törvénytervezetben – tudtuk meg a szenátus RMDSZ-frakciójának tájékoztatásából.

Így például döntés született arról, hogy a felekezeti oktatás is részesülni fog az alapfinanszírozásból. Az új cikkelyek értelmében a gyerekek öt-hatéves korban egy úgynevezett előkészítő csoportban vesznek részt, hatéves kortól pedig kezdetét veszi a négyéves elemi ciklus. A gimnáziumi ciklust egy évvel hosszabbítják meg, ide kerül át a kilencedik osztály. Ezt követően két lehetőség közül lehet majd választani a tanulóknak: vagy jelentkeznek kétéves szakiskolai képzésre, vagy jelentkezhetnek négyéves líceumba, amely a tizenharmadik osztállyal ér véget. „Azért tartom fontosnak ezt a kezdeményezést, mert egyrészt így visszahozzuk a szakiskolai képzést, hisz komoly szakmunkás hiány van több területen, másrészt, ha egyszerűsíteni akarjuk a tanterveket, csökkenteni az óraszámokat, akkor a hároméves elméleti líceum pont az ellenkezőjét váltotta volna ki – nyilatkozta Bokor Tibor szenátor, aki a javaslat kezdeményezője is volt. – Tulajdonképpen a kisebbségi fejezetnél egyetlen kérdésben nem sikerült még megegyezni, ez a történelem és a földrajz magyar nyelven való oktatása; erről a jövő héten hozzuk meg a döntést.”

Egy másik fontos módosítás a testnevelés, zene, rajz és vallás tantárgyakat érinti. Szintén Bokor Tibor szenátor javaslatára, a törvény hatályba lépése után ezeket a tantárgyakat nem érdemjeggyel, hanem csak minősítéssel értékelik a tanárok, kivéve, ha szakosztályról (művészeti vagy sportiskolában) van szó. Megváltozik továbbá a képességi vizsga menete is, egyrészt, mert kilencedik osztály végén kerül majd sor erre; másrészt, mert a román, magyar és idegen nyelv írásbelin kívül lesz egy úgynevezett transzdiszciplináris felmérő is matematikából és természettudományokból. Szóbelit csak társadalomtudományokból kell tenni. Ezenkívül a diákoknak évközben még egy gyakorlati számítástechnikai vizsgán is túl kell esniük.

A szenátus oktatásért felelős bizottsága hétfőn folytatja ülését, és, a parlamenti vakáció ellenére, addig nem szűnteti be a munkát, amíg az összes cikkelyről nem születik megállapodás, illetve szavazás.