Még függőben a tanügyi törvény és a bizalmatlansági indítvány

Valószínűleg egy hét múlva szavaz a parlament az ellenzék által pénteken benyújtott újabb bizalmatlansági indítványról, amit ezúttal azért terjesztett be, mert a kormány – a múlt csütörtöki felelősségvállalással – gyakorlatilag a parlamenti vita megkerülésével akarja életbe léptetni a tanügyi törvényt. A bizalmatlansági indítvány kezdeményezői (a Nemzeti Liberális Párt és a hozzájuk csatlakozott Szociáldemokrata Párt) szerint a törvény „oktatás- és románellenes”.Mivel a mindenszentekre való tekintettel tegnap nem dolgozott a képviselőház plénuma, az indítványt feltehetően holnap vagy holnapután ismertetik a parlamentben, és legtöbb öt napon belül szavazni is kell róla: vagyis jövő hétfőn vagy kedden voksolnak, és ha az indítvány „átmegy”, megbukik a kormány (amely a múlt szerdán már túlélt egy bizalmatlansági szavazást), ha nem, életbe léphet a tanügyi törvény. „Van még egy bökkenő, ugyanis az Alkotmánybíróság szerdán dönt a Mircea Geoană szenátuselnök által emelt kifogásokról” – mondta érdeklődésünkre Király András RMDSZ-es oktatási államtitkár. Egy éve a taláros testület az alaptörvénybe ütközőnek találta az akkor is kormányzati felelősségvállalással elfogadott törvényt, de Király emlékeztetett arra, hogy tavaly novemberben a közvita mellőzése miatt “dobta vissza” az Alkotmánybíróság a jogszabályt, míg most alkotmányossági aggályokat vizsgál. Az államtitkár szerint az érem másik oldalát is meg kell vizsgálni, éspedig alkotmányossági kérdéseket vet fel a törvény elfogadásának szándékos akadálya. A kormány még tavasszal a parlament elé terjesztette a tanügyi törvényt, a képviselőház elfogadta, de a szenátus – mint döntő ház – húzza-halasztja a vitát. „Három hónap alatt csak a közoktatási fejezetet tárgyalták meg, így hiába mondja az ellenzék, hogy meg se várta a kormány a felsőház döntését, mert ez így a végtelenségig is eltarthat – mondta Király. – Mi ugyanezt átéltük a kisebbségi törvénytervezettel.”Kedvezmény a kisebbségeknekA tanügyi törvény tervezetében szereplő újdonságok között szerepel az is, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok a képzés teljes időtartama alatt anyanyelvükön tanulhatják Románia földrajzát és történelmét, emellett speciális tankönyvekből sajátíthatják el a román nyelvet. Az előkészítő évfolyamot az elemi, a kilencedik osztályt az általános iskolai képzéshez csatolnák. Tizedik osztályba csak azok az iskolák lesznek kötelesek felvételit tartani, amelyekben a jelentkezők száma meghaladja a felkínált helyek számát, ellenben minden 9. osztályt végző diák részt vesz az általános iskolát lezáró felméréseken: a román, magyar és egy idegen nyelvi kommunikációs készségeket ellenőrző közös írásbelin, matematikából és tudományokból szerzett ismeretek, számítógép-kezelői gyakorlati képességek ellenőrzése és társadalomtudományi ismeretek szóbelijén. Az érettségi tárgyak száma ugyanannyi marad, mint jelenleg. Szakképzésre három oktatási típusban nyílik lehetőség: a 9. és 11. osztály elvégzésével és gyakorlati vizsgával megszerezhető az első szakmai fokozat, 12. és 13. osztály elvégzése érettségire jogosít, ezt követően technikumi oktatásban lehet részt venni. A nemzeti kisebbségeknek a törvény minden szinten és minden iskolatípusban, vagyis állami, felekezeti és magánoktatásban biztosítja az anyanyelvű tanulást, abban az esetben, ha a kisebbségi diák csak lakhelyétől távol tud anyanyelven tanulni, támogatásban részesül (ingyenes szállítás, koszt, kollégium). A kisebbségi óvodák és iskolák alapfinanszírozásakor a többségi intézményekhez képest emelt fejkvótát biztosítanak, figyelembe veszik a nyelvi, földrajzi elszigeteltséget, valamint az esetleges alacsony diáklétszámot. A jogszabály minden szinten, beleértve a doktori fokozatot is, garantálja az anyanyelvű képzést a kisebbségek számára. Az alapfinanszírozást az állam a felekezeti és magánoktatásban csak a tízosztályos kötelező szintig biztosítja.