Nemzeti fordulatot sürgetnek a külhoni magyarok

„Csatlakozni szeretnénk a nemzeti együttműködés Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt által meghirdetett programjához” – jelentette ki Tőkés László EP-képviselő, a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács(KMAT) elnöke 2010. május 7-én a Hódmezővásárhely melletti Mártélyon, a kétnapos ülést követő sajtótájékoztatón.

Az erdélyi EP-képviselő rámutatott, hogy az utódállamokba szakadt magyar közösségek – elvi szinten legalábbis – eddig is az együttműködésben az összefogásban voltak érdekeltek, példa erre a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, a délvidéki Magyar Koalíció, vagy az Erdélyben 2009-ben kínkeservesen tető alá hozott Magyar Összefogás. Tőkés hozzátette: „A politikai rendszerváltozáson túlmenően a nemzetpolitikában is rendszerváltozásra, nemzeti fordulatra van szükség. Most, hogy nyolc év után a Fidesz-KDNP szövetség példátlan arányban nyerte meg az anyaországi választásokat, itt az ideje ennek is.”

Az autonómia iránt elkötelezett külhoni szerveződések képviselői a kétnapos tanácskozás során áttekintették az új magyar kormány színrelépésével módosuló nemzetpolitikai lehetőségeket és kereteket. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke, a leendő külügyminisztérium parlamenti államtitkár-jelöltje péntek délelőtti előadásában a megerősödő magyar külpolitika és a nemzetpolitikai megújulás összefüggéseiről beszélt. Rámutatott: az autonómia intézménye a külhoni magyar közösségek megmaradásának biztosítéka, ugyanakkor hosszú távon a közép-európai térség stabilitásának záloga is. A fideszes politikus  meggyőződése szerint a közép-európai térség újjáépítés előtt áll, ilyen értelemben is áttevődnek a hangsúlyok a szomszédsági viszonyokban. Rámutatott: a különböző nemzetrészek differenciált megközelítést igényelnek, de ahhoz nem fér kétség, hogy a különböző autonómia-formák a külhoni magyarság megoldatlan problémáira jelentik a választ. Németh továbbá a 2011 első félévében sorra kerülő magyar EU-elnökségből adódó feladatokat és lehetőségeket is felsorolta, európai kontextusba helyezve a magyar nemzetpolitikát.

A  KMAT napirendjén szerepelt a magyar anyanyelvi oktatás a Kárpát-medencében is. Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért vezetője összegző tanulmányában az anyanyelvi oktatásban érdekelt szakmai szervezetek javaslatait ismertette. A rövid és középtávú intézkedési programban az anyanyelvi oktatás hatékonyságát elősegítendő célokat fogalmaztak meg, amelyekhez a lehetséges eszközrendszert is hozzárendelték. A KMAT tagjai több ponton módosításokat javasoltak, ezek figyelembevételével felkérték Éhn Józsefet a munkadokumentum végelegesítésére. Mécs László KMAT-titkár egy kárpát-medencei „magyar nemzeti jelentés” elkészítését javasolta.

A résztvevők a tanácskozás végén egy közös Nyilatkozatot is elfogadtak a magyar nemzet megújulása ügyében (mellékelve), amelyben többek között kijelentik: „Hosszú idő óta most ismét lehetőség nyílik a magyar nemzet határokon átívelő integrációjára”, és hozzáteszik: „a külhoni magyarság nem adományt kér, hanem maga is tevőleges segítséget ajánl ebben a folyamatban. Átérezzük felelősségünket és cselekvő részt szeretnénk vállalni a Fidesz és szövetségesei által meghirdetett, a nemzeti együttműködésre épülő program kidolgozásában és megvalósításában.” Abbéli meggyőződésüknek adnak hangot, hogy „a sikeres nemzetpolitika és a többségi nemzetek szempontjaira is figyelő szomszédságpolitika összehangolható hozható Közép-Európa új térségfejlesztési stratégiája keretében, melynek kialakításában egy erős és sikeres Magyarország, a külhoni magyar nemzetrészekkel együttműködve meghatározó szerepet játszhat”.

A KMAT tagjai feladatlistát is összeállítottak, így a megoldandó kérésék közé sorolták a térség többi államának gyakorlatához hasonlóan a magyar állampolgárság megadását a külhoni magyaroknak anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyni kényszerüljenek; a pozitív európai gyakorlatot követve, a különböző közösségi autonómia-formák megvalósítását és összehangolt működtetését a Kárpát-medencében; a magyar együttműködés intézményes rendszerének kialakítását, a kulturális, oktatási, tudományos, egyházi és gazdasági integráció érdekében; valamint a „kárpát-medencei magyar ügy” közös képviseletét Európában és szerte a nagyvilágban.

A külhoni nemzetrészek képviselői közös nyilatkozatukat a következőképpen zárják: „Kós Károly szellemében kiáltjuk a célt: »Nemzeti Uniót az Európai Unióban«. Mi, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsba tömörült magyar érdekképviseleti szerveződések erre szövetkezünk, az eljövendő magyar rendszerváltó kormánnyal közösen ennek érdekében kívánunk munkálkodni.”

Mártély, 2010. május 7.

Tőkés László, EP-képviselő sajtóirodája

Nyilatkozat a Magyar Nemzet megújulása ügyében

Mi, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács tagjai, mint a külhoni magyar nemzetrészek képviselői, történelmi lehetőségként értékeljük a magyar országgyűlési választások eredményét és örömteljes megelégedésünknek adunk hangot azért, hogy a kormányalakításhoz ekkora bizalmat nyert Fidesz-MPSZ – KDNP szövetség a nemzet egységét hangsúlyozza.

Új szemléletre, megújulásra van szükség a nemzetpolitikában, így tudunk sikeresek lenni a nemzetek közösségében.

Hosszú idő óta most ismét lehetőség nyílik a magyar nemzet határokon átívelő integrációjára. Meggyőződésünk, hogy ezzel Magyarország felzárkózása gyorsabb és sikeresebb lesz. A külhoni magyarság nem adományt kér, hanem maga is tevőleges segítséget ajánl ebben a folyamatban. Átérezzük felelősségünket és cselekvő részt szeretnénk vállalni a Fidesz és szövetségesei által meghirdetett, a nemzeti együttműködésre épülő program kidolgozásában és megvalósításában.

Rendszerváltozás a magyar politikai életben és a nemzetpolitikában egyaránt szükséges, érdekeink, céljaink demokratikus, törvényes, következetes elérésében. Üdvözöljük a rendszerváltó kormánytöbbség első jelképes és jelentős intézkedését a külhoni magyarok állampolgárságáról! Hasonlóképp szükségesnek tartjuk a magyarság megmaradása szempontjából a többszintű autonómia melletti kiállást a nemzetközi fórumokon, a nemzetpolitika ezen prioritása az eljövendő magyar kormányzat cselekvő elkötelezettsége nélkül kivitelezhetetlen.

A magyar nemzet felemelkedését nem más nemzetek hátrányára kívánjuk elérni: meggyőződésünk, hogy a sikeres nemzetpolitika és a többségi nemzetek szempontjaira is figyelő szomszédságpolitika összehangolható hozható Közép-Európa új térségfejlesztési stratégiája keretében, melynek kialakításában egy erős és sikeres Magyarország, a külhoni magyar nemzetrészekkel együttműködve meghatározó szerepet játszhat.

Ennek érdekében széles körű összefogásra hívjuk fel a nemzet jobbító erőit, hogy közösen, minden lehető törvényes eszközzel, mozgósítva a bennünk rejlő akaratot próbáljuk az országot és a nemzetet ismét emelkedő pályára állítani.

Itt áll gondolatban előttünk a Kárpát-medencei magyarság, területenként különböző sajátos problémákkal, de általában anyagi lehetőségeiben lemaradva, lelkiekben meggyötörve, szétszóratva, alapvető közösségi jogaitól megfosztva, egymás ellen kijátszva, saját oktatásának, kultúrájának, hagyományőrzésének megszervezésében korlátozva és előttünk áll a mai Magyarország, ahol a testi, lelki elnyomorodás másféle6, nem kevésbé súlyos tünetei tapasztalható. Nemzetünk állapotának romlását az elmúlt húsz esztendőben esetenként csak lassítani tudtuk, sorskérdéseink megnyugtató megoldására nem voltunk képesek.

Erősödjön önbizalmunk, higgyünk az összefogás és együttműködés erejében, a magyar tehetségben és alkotóerőben, amely nehéz helyzetekben sokszor megmutatkozott.

Közös feladataink tehát adottak:

• a térség többi államának gyakorlatához hasonlóan a magyar állampolgárság megadása a külhoni magyaroknak anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyni kényszerüljenek.

• A pozitív európai gyakorlatot követve, a különböző közösségi autonómia-formák megvalósítása és összehangolt működtetése a Kárpát-medencében

• A magyar együttműködés intézményes rendszerének kialakítása, a kulturális, oktatási, tudományos, egyházi és gazdasági integráció érdekében

• A „kárpát-medencei magyar ügy” közös képviselete Európában és szerte a nagyvilágban

Kós Károly szellemében kiáltjuk a célt: „Nemzeti Uniót az Európai Unióban”. Mi, a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanácsba tömörült magyar érdekképviseleti szerveződések erre szövetkezünk, az eljövendő magyar rendszerváltó kormánnyal közösen ennek érdekében kívánunk munkálkodni.

Mártély, 2010. május 7.