Szólásszabadság a valóságban is

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szerint nincs amiért ellenérzéseket kiváltania a II. Bécsi döntés 70. évfordulóján szombaton megrendezett ünnepségnek, „sajtószabadságnak nemcsak az Alkotmányban, de a valóságban is léteznie kell”.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a Hargita megyei román és magyar közösségek vezetőinek pépn teki nyilatkozataira válaszolt, akik szerint “hiba”, hogy egy ilyen rendezvényt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezzen.

„A jelenlegi törvények értelmében jóváhagyható egy ilyen ilyen nyilván os rendezvény. Polgármesterként egyetlen rendezvény engedélyezését sem utasítottam vissza, mert véleményem szerint a szólásszabadságnak nemcsak az Alkotmányban, de a valóságban is léteznie kell”, nyilatkozta a MEDIAFAX tudósítójának a város vezetője.

A szombati rendezényen körülbelül 200-an vettek részt és a rendezvény a huszárok felvonulásával zárult, élükön egy fehér lovon egy székely népviseletbe öltözött férfi vonult fel, aki Horthy Miklós 1940 szeptember 11-ei csíkszeredai bevonulását szimbolizálta.

A rendezvény végén a jelenlevők elénekelték a székely és a magyar himnuszt.

Az ünnepség 13.00 órakor kezdődött, ekkor találkozott a csíkszeredai állomás előtt az Alcsíkból érkezett harminc huszár és bevonultak a városháza előtti térre.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom huszárjain kívül jelen volt körülbelül tíz feketébe öltözött fiatal, a Nagy-Magyarország zászlajával, tíz idős ember, a magyarországi vitézi rend képviselői, akik a Nagy-Magyarország címerével vonultak fel.

A rendezvényen jelen volt Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere, aki rövid beszédben idézte fel a 70 évvel ezelőtti esemény jelentőségét.

Ezt követően a polgármesteri hivatal előtt szavalatok és magyar hazafias énekek hangoztak el.

A rendezvényen körülbelül 130-an vettek részt.

Este, 19.00 órától a városi művelődési házban Tompa László magyar történész tart előadást Horthy életéről.

A rendezvénnyel a II. Bécsi döntés hetvenéves évfordulójára emlékeztek és arra, hogy 11 nappal ennek 1940 augusztus 30-ai aláírása után a Horthy Miklós által vezetett csapatok bevonultak Csíkszeredába.

A rendezvényt a polgármesteri hivatal, a rendőrség és a csendőrség engedélyezte, de kiváltotta a helyi politikusok ellenérzését.

Mircea Duşa, a PSD parlamenti csoportjának alelnöke azt kérte a román államtól, lépjen fel az ilyen és hasonló rendezvények ellen.

„El vagyok szörnyedve és érthetetlen számomra, hogy egy ilyen rendezvény megkapta a városháza a rendőrség és csendőrség engedélyét. Hogy jóváhagyták Erdély megszállásának évfordulójának ilyen megünneplését, egy olyan eseményét, amely a II. Világháború befejezéséig több ezer kegyetlenkedéshez, a hortysta fasizmus okozta drámákhoz vezetett, mi több elfogadhatatlan, az egész ország kigúnyolása, hogy Horthyt, aki az egész világ által elítélt háborús bűnös a kultúrházban méltassák. Határozottan felkérem az állam intézményeit, hogy a törvényeknek megfelelően védjék meg az állam jogos értékeit”, nyilatkozta Mircea Duşa.

Ladanyi Laszlo Zsolt, Hargita megye prefektusa válaszában elmondta, az ilyen jellegű rendezvényeknek nincs amiért ellenérzést kiváltaniuk, hisz jóváhagyta Csíkszereda polgármesteri hivatala, de hozzáfűzte, “fontos, hogy törvényes legyen a lezajlásuk”, akkor is, ha ő, személy szerint nem ért egyet a szélsőséges rendezvényekkel.

„Közéleti személyiségként elmondhatom, nem értek egyet a szélsőséges rendezvényekkel, bármilyen oldalon zajlanak ezek. Úgy értékelem, anekünk, a megye lakóinak azonosak a gondjaink, a békés egymás mellett élés, a legfontosabb”, mondotta Ladányi László Zsolt.

Korodi Attila, az RMDSZ Hargita megyei képviselője pénteken azt nyilatkozta, hogy Horthy Miklós nem annyira negatív szerepló, amennyire a történészek beállítják, inkább vitatottnak nevezhető, véleménye szerint a szombati csíkszeredai esemény nem a történelmi háttere, hanem sokkal inkább a szervezők miatt váltott ki ellenérzéseket.

„Ahogy Antonescu vitatott figura, ugyanez elmondható Horthyról is. A holnapi (szombati-szerk.megj) rendezvénnyel az a gond, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezi, amely csak feszültségeket gerjeszt”, hangsúlyozta Korodi Attila.

Korodi szerint a „románoknak nem kell tartaniuk, mert az ilyen megnyilvánulásoktól, mert ezek esetiek, s ha a magyar vezetőknek sikerül pontra tenniük a szélsőséges szervezeteket, akkor semmi gond, mert ezek is esetiekké válnak”.

„Véleményem szerint meg kell ismernünk a múltat, úgy,ahogy volt, reálisan, objektíven, de nem szabad hagynunk, hogy visszahúzzanak a negatív események. Mindez nem jelenti, hogy 2010-ben az ilyen megmozdulásoknak revizionista jellegük van, de nem szabad úgy fellapoznunk a történelmet, hogy ezzel másokat zavarjunk. Akik ezt teszik,azok valószínű hibáznak. Egy egyesült Európában együttműködésre ítéltek bennünket, a közös jövőnkről kellene beszélnünk, és megértést kellene találnunk, támogatást a többség részéről a magyar közösség kollektív jogainak megszerzésében”, nyilatkozta Szász Jenő.

1940 auguswztus 30-án Bécsben Németország és Olaszország külügyminiszterei döntöttek Erdély sorsáról. A bécsi döntés értelmében Erdély északi részét Magyarországhoz csatolták, a déli rész Romániánál maradt. Egy hónappal később a magyar csapatok bevonultak Észak-Erdélybe.

(Mediafax)