Vizitdíj 2011 januárjától

Cseke Attila, egészségügyi miniszter elismerte, hogy nem értett egyet a vizitdíj bevezetésével az egészségügyi rendszerbe és tavaly 11 500 aláírást gyűjtött ez ellen, de elmagyarázta, nem tudta, hogy elődje a Nemzetközi Valutaalap (FMI) előtt vállalta fel ennek bevezetését.

Cseke Attila, egészségügyi miniszter szombaton, nagyváradi sajtótájékoztatóján ismerte el, hogy nem értett egyet a vizitdíj bevezetésével, mi több ő maga kezdeményezte aláírások gyűjtését ez ellen, tájékoztatott a MEDIAFAX tudósítója.

Csekét egy újságíró kérdezte meg, miért fogadta el egészségügyi miniszterként a vizitdíjat, mikor tavaly, szenátorként nyilvánosan is felszólalt ez ellen, mi több 11 500 bihari aláírást gyűjtött össze, hogy megakadályozza bevezetését.

„Láthatják, milyen helyzetbe kerültem”, magyarázta a miniszter, kifejtette, mikor elvállalta a miniszteri funkciót, nem tudta, hogy elődje már felvállalta ezt a Nemzetközi valutaalap előtt.

„Ön mit tett volna?”, tette fel a költői kérdést Cseke, aki elismert „furcsa érzések kerülgették”.

„Elvállalod, hogy segíted Bihar megyét, a 11 500 aláírót is vagy azt mondod «nem akarok részt venni ebben», és akkor ez az onkológiai központ nem nyerheti el a ,minisztérium támogatását”, mondotta.

Cseke kifejtette, miután mérlegelte az előnyöket és hátrányokat úgy döntött, inkább miniszter marad, ugyanakkor a vizitdíjnak nem lesz annyira negatív hatása, hiszen a rendszer fejlett országokban, például Németországban és Franciaországban is működik.

Elmagyarázta, a vizitdíj legfontosabb szerepe nem az, hogy pénzt vonzanak a rendszerbe, hanem “szabályozni az orvosi szolgáltatások mértékét”.

„Ma nagyon sok beteg akkor is a kórházhoz fordul, ha elegendő lenne háziorvosához mennie. Ugyanakkor így az anyagi háttér helyben marad, nem kerül a központi költségvetésbe, haszonélvezői pont a fizető betegek lesznek”, magyarázta a miniszter.

Tavaly augusztusban a Bihar megyei RMDSZ néhány hét alatt 11 500 aláírást gyűjtött össze az egészségügyi vizitdíj ellen és a biztosított-biztosító viszony tisztázása érdekében.

„Derzsi Ákos képviselő és Cseke Attila szenátor elviszik az aláírásokat Bukarestbe, leteszik a parlamentben, az Országos Egészségügyi Biztosítópénztárnál, és az Egészségügyi Minisztériumban. Azok, akik döntő pozícióban vannak, gondolkodhatnak a kérésünkön”, nyilatkozta akkor Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke.

Kifejtette, Magyarországon egy hasonló kezdeményezés népszavazás megszervezéséhez vezetett és a polgárok a vizitdíj ellen szavaztak. Cseke Attila szenátor akkor kifejtette, Romániában a vizitdíj körül “teljes a köd”, Ion Bazac miniszter és a tervezet kidolgozói igen kevés információval szolgáltak.

Cseke Attila egészségügyi miniszter szerdán jelentette be, hogy 2011 januárjától bevezetik a vizitdíjat.

A minisztérium által kidolgozott kórházak ésszerűsítésének 2011–2012-es országos stratégiája előírja, hogy már az első negyedévben bevezetik a jelképes vizitdíjat amelyet az orvosi szolgáltatók gyűjtenek be.

A kormány a Nemzetközi Valutaalappal és az Eb-vel folytatott tárgyalások során vállalata az orvosi vizitdíj bevezetését és azt is, a díj kifizetése alól mentesülők aránya nem haladja meg a 40 százalékot.

A minisztérium tervezete szerint az egyéni hozzájárulás nem haladja meg az évi 600 lejt, az efölötti összegért a betegeknek nem kell fizetniük.

A háziorvosi vizsgálatért 5 lejt, a munkaidőn kívüli otthoni ellátásért 15 lejt kell a betegeknek fizetniük, a szakorvosi járóbeteg gondozásért 10 lejt, ha munkaidőn kívül kerül erre sor, 20 lejt.

A mentők szolgáltatásaiért, ha otthoni vizsgálatot is jelent ez, 20 lejt kell majd fizetni.

Mediafax