„A magyar művészet egyik legkiemelkedőbb alkotása”

Művészettörténeti szenzációnak könyvelte el az aradi Kölcsey Egyesület azt a példanélküli eseményt, mely a Szépművészeti Múzeumban (a megyei könyvtár épületének II. emeletén) zajlott március elsején. Majdnem fél évszázad után, az egyesület kitartó munkájának, ugyanakkor a város és a megye vezetősége támogatásának köszönhetően újra napvilágra került Feszty Árpád biblikus alkotása, a Krisztus temetésec. triptichon. A monumentális, 52 négyzetméteres alkotás egy hengerre tekerve porosodott évtizedek óta a megyei múzeum raktárában. A hármas képet az ’50-es évek óta nem látta a publikum, akkor eltakarták a nézők elől, majd 1977-ben feltekerték, és a múzeum akkori alkalmazottai Ceauşescu elől elrejtették a raktárba.

A becses darabot hazai (pl. a Nagyszebeni Brukenthal Múzeum) és magyarországi szakemberek együttműködésével tekerték le Aradon, de a hengerről (sokak meglepetésére) lekerült Liezenmayer Sándor Mátyás király c. csodálatos képe is.

A 13 méter hosszúságú, 4 méter magas triptichont Feszty még Firenzében készítette el, 1902-ben Budapesten kiállították, onnan pedig nemzetközi körútra bocsátották. A műkincs három részre oszlik, a művész Krisztus temetésének három nagy pillanatát festette meg: a keresztről levételt, a sírba vitelt és a sírt az imádkozó Máriával.  

Az értékes darab bemutatásánál jelen volt többek között a múzeum vezetője, dr. Hügel Péter, Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke, Gheorghe Falcă aradi polgármester és nem utolsó sorban a román és a magyar szakemberek, restaurátorok. A sajtót az eseményre nem hívták meg, a szervezők szerint azért nem, mert féltek, hogy a nagy tömegben esetleg megsérülhetnek a darabok.

A múzeumot működtető Arad Megyei Tanács vezetői elismerték, hogy mindez nem jöhetett volna létre a Kölcsey Egyesület elmúlt 27 évben kifejtett erőfeszítései nélkül. Másrészt a triptichon restaurálását és újbóli közkinccsé tételét az Arad – Európa Kulturális Fővárosa 2021 projektbe is belefoglalták (a Kölcsey javaslatára). A megyei tanács közleménye szerint a triptichon a budapesti Nemzeti Múzeumból 1913-ban került Aradra, ahol kiállítása egybeesett a Kultúrpalota ünnepélyes felavatásával.

Dr. Hügel Péter, az Arad Megyei Múzeum igazgatója azt nyilatkozta, a két ország restaurátorai megvizsgálták a darabokat, az elkövetkezőkben pedig javaslatokat tesznek majd arra vonatkozóan, hogy hol és milyen körülmények között restaurálják a festményeket. Claudia Boghicevici, a megyei tanács alelnöke azt mondta, elképzelhető, hogy uniós pénzeket pályáznak meg erre a célra, addig azonban a műkincseket speciális laboratóriumi vizsgálatnak vetik alá.

A remekműket a csütörtöki nap folyamán a szakemberek külön-külön hengerre tekerték, hogy könnyebb legyen szállíthatásuk. A munkálatok közben, a megyei könyvtár épületében szólítottuk meg Szentkirályi Miklós Béla Munkácsy Mihály-díjas magyar festő-restaurátort, aki örömmel számolt be a hatalmas aradi előrelépéséről. Mint mondotta, nagy szakmai odafigyelést igényelt a négy festmény (a triptichon és a Liezenmayer-kép) levétele a hengerről. A darabok meglepően jó állapotban vannak, azt azonban észrevették a szakemberek, hogy a festményeket 4-5 esetben már fel és letekerték az évtizedek során (tehát szállították), többször javították. Ami még nem tisztázott, hogy mely javítás/belefestés saját- (tehát az alkotóé) és mely idegenkezű. A legfontosabb most konzerválni a színeket, a sarkokat, széleket; egyes veszélyeztetett, pergésnek induló részeket a szakemberek már most leragasztottak. A továbbiakban az eredetileg elveszett fa feszítőkereteket kell újrakészíteni, ami nem kis feladat, tekintettel a képek magasságára. Egy közel 50 négyzetméteres festmény restaurálása óriása munka, a legjobb esetben akár fél évet is igénybe vehet. Azt sem lehet tudni még, hogy egészen pontosan hol fogják ezeket a munkákat elvégezni és találnak-e Aradon ennek megfelelő helyet, vagy átszállítják Magyarországra, és ott kezdik el a restaurálást.  Szentkirályi – aki egy román–magyar határon átnyúló közös pályázatban látja a restaurálás lehetőségét – hozzátette, Ópusztaszer már felajánlotta az aradiaknak a támogatását, tekintve, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban őrzik Feszty körpanorámáját, a Feszty-körképet.

A festő-restaurátor úgy véli, igazán szép csak az lenne, ha a triptichon restaurálása után visszakerülne oda, ahol legelőször megtekinthették az aradiak, vagyis a Kultúrpalota falára.

A Feszty Árpád életét és művészetét kutató Görbe Márk (aki a Kölcsey Egyesület felkérésére jött le Aradra) budapesti művészettörténész a Nyugati Jelennek a helyszínen elmondta, gyakorlatilag a megsárgult lakkréteg és néhány pergés kivételével nagyon jó állapotban vannak a művek, a legfontosabb részletek (arcok) teljes épségben kerültek elő. A triptichon hátterét kutató ifjú szakember nagy kíváncsisággal várta a mű kibontását, melyről eddig csupán reprodukciók, kortársvélemények alapján alkothatott véleményt. „Úgy vélem, hogy a magyar művészetnek egyik legkiemelkedőbb alkotásával állunk szemben” – jegyezte meg.

Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke szerint mindenki félt attól, hogy a pincében őrzött képek alaposan megrongálódtak az idő során, minőségük azonban várakozáson felüli. „Ami tőlünk tellett, mi megtettük, a képek felszínre kerültek, a többi már nem rajtunk múlik” – nyilatkozta lapunknak a munkák lelke. Az elkövetkezőkben a megyének kell majd megtalálnia azokat a forrásokat, amelyek segítségével visszaadhatják a pincéből felkerült darabok eredeti szépségét.