A világ, ahogyan én látom versben és prózában

Amint azt a Nyugati Jelenben is meghirdettük, december 6-án délután az RMDSZ Arad Megyei Szervezete székházának a nagytermében tartott szavalóestet Czernák Ferenc, a Lippai Degré Alajos Olvasókör elnöke, A világ, ahogyan én látom címmel.A bevezetőben Czernák Ferenc bemutatta a vele érkezett Gali Teréz zenetanárt, aki gitáron, illetve énekkel biztosította a zenei aláfestést.Kezdetben Czernák Ferenc elszavalta Ady Endre Beteg a világ, nagy beteg című költeményét, amelyhez hozzáfűzte: nem véletlenül adott hangot e költeménynek, hiszen manapság talán még nagyobb az aktualitása, mint Ady korában. Ma ugyanis olyan elmebetegek vezetik a világot, akik atomfegyverrel rendelkeznek, s elpusztíthatják az emberiséget. Ezt már Petőfi Sándor is megjósolta Az őrült című költeményében, amelyből kiderül, hogy Petőfi valóságos próféta volt, hiszen leírta az atomfegyvereknek a megjelenését, amikor azt írta: „Ostort fonok, lángostort, napsugarakból; / Megkorbácsolom a világot!” Manapság a gyermekek is tudják, hogy a Napban termonukleáris energia van, Petőfi idejében azonban a tudósok sem tudták. Miután ezt a verset is elszavalta, Faludy György Tanuld meg ezt a versemet című költeménye következett, amely az atomháború következményeire is utal. Mindezt azonban a nemzetközi tőke hozza létre, amely nem ismer barátságot, rokonságot, csak érdekeket. Az emberiség túlhajszolja magát, senki nem gondolkodik az emberi sorsokon. Ezt illusztrálandó, következett Ady Endre Harc a nagyúrral című költeménye, amely azt illusztrálta, hogy a mai ember az érvényesülése érdekében a disznót simogatja, miközben megalázza magát. Amikor Ady Endre Harc a nagyúrral című költeményét befejezte, Czernák Ferenc hozzáfűzte: a mai helyzet azonos egy labirintussal, ami nem kőből, illetve sodronyból készült, hanem érdekszférák határozzák meg. Manapság annyi szörnyűségnek vagyunk a szemlélői, hogy a nemzetközi tőke a saját érdekében bármit lebombáz, ezért Ady már akkor disznófejű nagyúrnak nevezte a tőkét. A továbbiakban Czernák Ferenc önmagát mutatta be, elszavalva Pósa Lajos Magyar vagyok című költeményét, valamint Petőfi Sándor azonos című versét, illetve Böszörményi Zoltán Nem kellünk című költeményét. A továbbiakban áttért a szülőföld, illetve a szülőváros bemutatására, ezért megszólaltatta Tóth Árpád Arad című versét, továbbá Böszörményi Zoltán Arad csillagvárában Damjanich hallgat című költeményét. Ugyanakkor idézett József Attila Hazám című verséből, majd rátért a szülőföld ábrázolására. Azt Kisfaludy Károly Szülőföldem szép határa és Petőfi Sándor Szülőföldemen című verseivel szemléltette, amelynek a mondanivalóját tovább színezték Gali Teréz gitárral kísért énekei. Ezt követően a haza fogalmát járta körbe, megszólaltatva Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményét, amelynek alapján megállapította: a jogaink nagyjából biztosítva vannak, ezért a szülőföldünket hazának tekinthetjük. A hazaszeretet érzékeltetése után a mesterségekkel kapcsolatos szavalatok következtek. Mivel Czernák Ferenc hivatalos katona volt, hangot adott Arany János A walesi bárdok, Gellért Sándor A brionszki erdőben, Oroszország határában, illetve Radnóti Miklós Második ekloga című költeményeinek. Ezzel kapcsolatban elítélő nézetének adott hangot a holokauszttal kapcsolatban. Az nem csupán a fasiszták, hanem a kommunisták uralmára is jellemző volt. A kentaurral harcolóknak manapság csak kard van a kezükben, nincs fonaluk, melynek mentén kijuthatnának a labirintusból, ahol a harcoló felek ölik egymást. E gondolatokkal fejezte be a világ dolgairól szóló szavalatait. Szerinte van remény a labirintusból való kijutásra, ha az Isten, a haza, a család, a természetesség, a becsület és a szeretet fonal nyomán vezetjük az életünket. E fonalnak a megszerzésére azonban kevés esély van, mert a sátáni hatalom küzd a természetesség, a család és a nemzet fogalma ellen.Szavalóműsorának a végén az időskorra jellemző költemények is elhangzottak: Tóth Árpád Elég volt a vágta, majd Sajó Sándor Nem akarok gyáva csendet című költeményei. Mivel karácsony havában járunk, elszavalta Márai Sándor Mennyből az angyal című versét. Gali Teréz gitárjátéka és pallérozott énekei nagyban emelték a szavalóest ünnepélyességét. Közreműködésének az elismeréseként Czernák Ferenc egy csokor virággal kedveskedett Gali Teréznek.Czernák Ferenc abban a reményben zárta szavalóestjét, hogy a résztvevők a világ dolgaiban jobban eligazodva, ugyanakkor a közelgő ünnepekre lélekben felkészülve távoztak, miután részt vettek a szeretetvendégségen.A szavalóestnek jó feltételek között történt megszervezéséért köszönet jár az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének, illetve Péró Tamás ügyvezető elnöknek, aki részt vett az esten.