Csütörtökön délután a Kulturális Minisztérium meghirdetteaz Európa kulturális fővárosa 2021 címre pályázó hazai városok versenyét.
„Mindnyájunk számára óriási jelentősége van ennek a projektnek, hiszen nyomatékosítja az egyazon európai kulturális térhez való tartozásunkat, mert – igenis – ez a kulturális örökség az európai örökség része, ahogy alkotóművészeink is népszerűek európai szinten. Nem feledkezhetünk meg az európai kulturális főváros megtisztelő címnek a társadalmi és gazdasági hozadékairól sem” – jelentette ki a kulturális tárcavezető a verseny ismertetőjén, hozzátéve, hogy Románia és Görögország egy-egy városa egy időben viseli majd ezt a címet 2021-ben.
A projekt ütemterve szerint – melyet az Európai Parlament és Európai Bizottság közös határozata alapján állítottak össze – a versenyző városoknak 2015. október 10-ig kell eljuttatniuk a szaktárcához a benevezéshez szükséges dokumentációt. A sorozatos előválogatási procedúrák után egy európai szakértőkből álló bizottság helyszíni látogatásokat ejt meg, a verseny győztesét végül várhatóan 2016 vége felé fogják bejelenteni. „A hivatalos nevesítés és a cím odaítélése közötti időszakban az Európai Parlament, az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Régiók Bizottsága által nevesített, valamint a Kulturális Minisztérium által kijelölt szakemberekből álló elbíráló bizottság monitorizálja a nyertes város tevékenységét és felülvizsgálja a címmel járó kötelezettségek teljesítését.” – áll az RMDSZ honlapján közzétett tájékoztatóban.
Andó András, a kulturális fővárosi címért ringbe szálló Arad pályázatát előkészítő és az ezzel kapcsolatos helyi tevékenységeket koordináló egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, készen állnak az uniós kritériumokat követő pályázati dosszié összeállításához. „Aradnak reális esélye van a győzelemre, hisz rendkívüli örökséggel és jó minőségű humánerőforrással rendelkezik”.
Arad projektjében a legnagyobb szerep a város következő évtizedeket meghatározó kulturális fejlesztésére hárul majd, ennek szellemében működik az aradi egyesület is.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament közös határozatában egyébként az Európa Kulturális Fővárosa címre aspiráló városoknak pályázatukban ki kell emelniük, hogy milyen helyet foglalnak el Európa kulturális és művészeti palettáján, be kell mutatniuk saját kultúrájukat és kulturális örökségüket, s víziójukat tekintve ismertetniük kell elképzeléseiket arra vonatkozóan, hogy az európai és globális folyamatokban milyen szerepet kívánnak játszani. Az előrejelzések szerint 2019-re a nemes címet megszerző városok száma 60-ra fog emelkedni.
Az Arad Európa Kulturális Fővárosa Egyesület 2012 ügyvezető igazgatója a sajtón keresztül intézett felhívást az aradiakhoz, hogy támogassák őket kulturális, a város életminőségének javítását célzó kezdeményezéseikben, sőt, amennyiben úgy érzik, ötleteikkel, tapasztalataikkal segíthetik a szervezet munkáját, csatlakozzanak hozzájuk.
Hozzászólások