Döbbenetes Néma lakodalom

Vasárnap, október 4. délutánján mutatták be Aradon az Aradi Kamaraszínház és a Békéscsabai Jókai Színház közös, Néma lakodalom c. produkcióját. A békéscsabai NEXUS Nemzetközi Színházi Fesztiválon szeptemberben történt ősbemutató után ez volt az aradi bemutatkozás az október 3–11. között a Maros-parti városban Szubjektív törékenységek mottóval megrendezett 28. Nemzetközi Klasszikus Színházi Fesztiválon.

Nem szívesen, de elismerem: most, pár hete hallottam először a Néma lakodalomról. Nyilván kíváncsi voltam rá, már csak azért is, mert a darabot a Tapasztó Ernő–Harsányi Attila aradi szerzőpáros írta. (Harsányit, aki – eredetileg – a miskolci társulat tagja, annyira itthon van nálunk, hogy aradinak tekintem.)

Nocsak, a rendezőként is egyre jobb nevű színész-menedzser és a kiváló, többszörös fesztiváldíjas színművész színműírásra adta a fejét? Milyen lehet az a néma lakodalom, amikor a lagzi normális körülmények között egy szűkebb-tágabb közösség igencsak zajos örömünnepe! És honnan az ötlet egy ilyen darabra?

Kezdjük az utolsó kérdéssel. 

2008-ban mutatták be Romániában Horaţiu Mălăele: Nunta mută  c. filmjét. (A már akkor nagyon jónevű és már nem is fiatal színésznek ez volt az első játékfilm-rendezése.) Az ötlet forrása tehát itt keresendő.

A néma jelző megértéséhez muszáj elmesélni a darab tartalmát. 

A házaspár férjhez adja három lányának egyikét, és tisztességes lakodalmat tervez. Javában folyik a kiváló hangulatú buli, amikor egy (feltűnően csinos, elegáns) hölgy hozza, a Hatalom nevében a „szörnyű hírt”: elhunyt a Népek Nagy Fia, a Lánglelkű Vezér stb. stb., ezért azonnal hatályba lépő gyásznapokat rendelnek el, amelyeken minden mulatság, zajos megnyilvánulás fejvesztés terhe mellett tilos. 

Most mi legyen?

Már szedik le a megterített asztalokat (a lehető legnagyobb csendben), amikor az örömapa különös ötlettel áll elő: folytassák némán, a legkisebb zajt, a pohárkoccanást is elkerülve a mulatságot. És megteszik, amíg az apából ki nem tör a düh és elkeseredettség, s a násznéppel együtt nagyon is hangosan újból mulatozni kezdenek. A diktatúra azonban éber: a Hatalom csinos őre pisztollyal tér vissza, és sorra lelövi a férfiakat. (A nők sorsa bizonytalan marad.)

Ezt a keretet töltik ki a szerzők igen jó szöveggel, elképesztően széles, szellemes ötlettárral, a rendező pedig még rá is dupláz rengeteg, de tényleg rengeteg ügyes megoldással.

A kezdeti középfajú dráma, musical így megy át vígjátékba, helyenként paródiába, abszurdba, majd tragédiába torkoll. A néző pedig a képzeletbeli függöny legördülte után döbbenten áll egy kivételes színházi élmény hatása alatt. 

Nem csoda, hogy a Néma lakodalom a legjobb előadás díját kapta Csabán.

***

A szerzőkön és a kivételes rendezői munkán túl (ez a darab aradi része) az előadók, mind a tízen (Csomós Lajos, Csonka Dóra, Csurulya Csongor, Fehér Tímea, Kiss Viktória, Liszi Melinda, Nánási-Veselényi Orsolya, Papp Barbara, Szabó Lajos, Tege Antal) csabaiak. És látszik rajtuk, hogy nagyon szeretik ezt a darabot, az egyik jobb, mint a másik. (Nem tudnám megmondani, melyikük az egyik, melyikük a másik.) Jól, sőt kiválóan énekelnek, táncolnak, bolondoznak  – az Aradon jól ismert, a papot alakító Tege Antal tánca, például, viharos elismerést váltott ki. De mindenkinek jutott egy-egy jó poén, csillogási alkalom, és mindenki ki is használta.

Ne feledkezzünk meg a zeneszerző Fandl Ferencről, a zenei vezető és élőzenét játszó Gulyás Leventéről sem – szóval minden nagyszerűen összejött ezen az emlékezetes előadáson.

Amelyen, ha nem esik egybe a Kultúrpalotában tartott október 6-i ünnepi koncerttel, bizonyára jóval többen lettek volna. Remélem, nem a mostani bemutató volt az egyetlen aradi előadás.