Emlékek, tájak, városok

Pénteken délután nyílt meg a Jelen Ház kávézójában működő Jelen Galéria legújabb tárlata, amely ezúttal Imre Lajos budapesti grafikus linómetszeteit mutatja be Emlékek, tájak, városok címmel.

Imre Lajos Hódmezővásárhelyen született 1936 szilveszterén. Édesapja ugyanitt, édesanyja Kolozsvárt látott napvilágot. A vásárhelyi Bethlen Gimnázium elvégzése után a majd a Budapesti Műszaki Egyetemen nyert hidász mérnöki diplomát 1960-ban. Művészeti téren a Művészeti Szakközépiskola esti tagozatán és a Ferenczy István Képzőművészeti Körben képezte magát.

Grafikával (Kolozsvárt, Gy. Szabó Béla és Kós Károly biztatására) a múlt század hatvanas évei közepén kezdett komolyabban foglalkozni. Eddig mintegy 330 fa- és linóleum metszete született. Ezekből jeles évfordulókra, így II. Rákóczi Ferenc születésének 300., Bethlen Gábor születésének 400., a Sárospataki Kollégium alapításának 500. évfordulójára önállóan kiadott grafikai mappái jelentek meg, és összesen 14 könyvhöz készített illusztrációt vagy könyvborítót, többek közt a dr. Benda Kálmán által a kolozsvári Farkas utcai templom 500. évfordulójára készített kötethez (1986).

Műveiből eddig 35 önálló kiállítása volt, a mostani Aradon az első. Kisgrafikai munkái megtalálhatók magyar, belga, holland, japán és olasz közgyűjteményekben is. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Kisgrafika Barátok Körének és a Mednyánszky Társaságnak a tagja. Ez utóbbi idei márciusi aradi közös tárlatán vetődött fel a kérdés egy aradi egyéni kiállítás megrendezésére, amely Siska-Szabó Hajnalka kitartásának köszönhetően meg is valósult.

Jámbor Gyula, a Nyugati jelen munkatársa házigazdai köszöntő szavai után épp Siska-Szabó Hajnalka ismertette és méltatta Imre Lajos élet- és művészeti pályáját, kiemelve nemcsak erdélyi – édesanyja kolozsvári születésű –, hanem aradi kötődését is, ükapja ugyanis az aradi várban raboskodott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc bukása után. Ezt a kötődést tükrözik mostani képei is, amelyek – néhány kivételtől eltekintve – ennek a térségnek az épületeit mutatják be, hangulatát tükrözik, eredeti mérnöki képzettségének megfelelő pontossággal, arányokkal, perspektívával, ugyanakkor művészi elhivatottsággal. Nem centiméterekben mérik a művészetet – állította joggal a méltató, egyértelműen utalva a kiállított alkotások méretére.

Imre Lajos néhány emlékmorzsát idézett fel életéből, amelyek alátámasztották – személyes élményei alapján – érzelmi kötődését alkotásaihoz.

A tárlat 2012. január közepéig tekinthető meg hétköznaponként 9–18 óra között.