Főhajtás az elődök előtt

Aki érvényesnek fogadja el az „Aki a múltat nem ismeri, annak jövője sem lehet” mondást (aligha van racionális okunk az elutasításra), az minden bizonnyal érdeklődéssel lapozza fel, olvassa el az Őr és Úr című, 2018-ban a Kárpátia Stúdió kiadásában megjelent kötetet. Amelyben Borbély Zsolt Attila jeles (aradi), az anyaországban is jól ismert politológus, politikai elemző (hogy borszakértőként már ne is említsük) állít emléket, immár második könyvében, a tavaly január végén elhunyt édesapjának, Borbély Imrének.

Az erdélyi vegyészmérnök, politikus, politikai elemző Borbély Imre életének 69. évében, súlyos betegség következtében hunyt el. (Nem sokkal azelőtt még Aradon, egy könyvbemutatón láthattuk.) Temesváron született, vegyészmérnöki diplomát szerzett a helybeli műszaki egyetemen, öt találmányát szabadalmazták. De aligha került volna be a hazai magyarság köztudatába, ha nem lett volna 1989-ben Tőkés László közeli híve, később a Temesvár Társaság külső tagjaként a kezdeményezője és egyik értelmi szerzője a Temesvári Kiáltványnak, különösen 8. pontjának, amely három törvényhozási ciklusra eltiltotta volna a kommunista nómenklatúra és politikai rendőrség tagjait a politikai szerepvállalástól.

A rendszerváltozás után a Romániai Magyar Demokrata Szövetségben (RMDSZ) vállalt szerepet, 1993-ig az elnökség tagjaként, 1992–1996 között parlamenti képviselőjeként. Elsőként szólalt fel magyarul a román parlamentben (nem azért, mert nem beszélt volna kitűnően az állam nyelvén, hanem azért, mert ez alkotmányos joga volt). Politikusként a magyarság romániai társnemzetistátusát és Románia föderalizálásátszorgalmazta. (Akkor sem volt, ma sem népszerű felsőbb körökben az ötlet.) 1992-ben értelmi szerzője volt az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket először az RMDSZ programjába emelő Kolozsvári Nyilatkozatnak, 1996-tól a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) nemzetstratégiai bizottságának a koordinátora, majd elnökeként, később az MVSZ régióelnökeként tevékenykedett. 1996-ban tanulmányban fogalmazta meg a magyar nemzet határok fölötti reintegrációjának a gondolatát, s mint az apja emlékének ápolását célul kitűző fia a könyvbemutatón megjegyezte: fontos szerepe volt abban, hogy 2010-ben a magyar parlament megszavazta a Kárpát-medencei magyarság kettős állampolgárságát.

Borbély Imre nem volt egyértelműen, egyhangúlag értékelt személyiség, ezért is válik alakja, politikai szerepvállalása izgalmassá. Végeredményben nemcsak róla van szó, hanem egy jó húszéves, Románia szempontjából nagyon jelentős korszakról a hazai magyarság történtében.  

A kötet címe Toót-Holló Tamás Őr és úr – legendává válni, legendában élni (Oldalnézeti képek Borbély Imréről) c. tanulmányából származik. Jó harminc (többnyire általánosan ismert) hazai és magyarországi (meg egy németországi) személyiség nyilatkozik egy nem mindennapi személyiségről annak elhunyta kapcsán.

Mint tegnapelőtt hallottuk: a sorozatnak nincs vége. Borbély Zsolt Attila, a fiú további négy kötetet tervez édesapja emlékének, szerepvállalásának, hatásának megjelenítésére. Amelyek, bizonyára, hozzájárulhat(ná)nak egy vitatható kor erősen vitatott problémáinak tisztázásához. Kérdés: van-e fogadóképes kereslet minderre a 2018-at, „a nagy egyesülés százéves évfordulóját” követő években.