Gróf Kuun Géza, a társulat elnöke

Alapvetően határozta meg Hunyad megye történelmi és kulturális örökségét az 1880 májusában Déván megalakult Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat. A 140 éves évforduló alkalmával a dák és római civilizáció múzeuma néven működő dévai múzeum több részben emlékezik meg szellemi-jogi elődjére. Novemberben dr. Bodó Krisztina a dévai múzeum tudományos munkatársa gróf Kuun Gézát, a társulkat első elnökét mutatta be.

A nagyműveltségű gróf Kuun Géza 1838-ban született Nagyszebenben, Kuun László és Gyulay Konstancia gyermekeként. Gyermekkorát szülővárosában töltötte, illetve Hunyad megyében, Szászvároson, Algyógyon, Piskin és Marosnémetin, édesanyja birtokán. Iskolai tanulmányait Kolozsváron, a református kollégiumban kezdte meg, majd Budán folytatta. 1852 és 1855 között a pesti főreál gimnázium tanulója, annak elvégzése után beiratkozik a pesti egyetemre, ahol klasszikus filológiát, régészetet és történelmet hallgat, autodidaktaként pedig keleti nyelveket tanult, többek között görögöt, hébert és arabot. Tanulmányai elmélyítésére többször jár külföldre, Olaszországba valósággal beleszeret. 1858–59-ben a híres németországi Göttingen egyetemén filozófiát hallgat.

Fiatal korától a tudománynak szentelte életét, belföldi és külföldi utazásai során rendszeresen járta a könyvtárakat, és számos kiemelkedő személyiséget ismert meg. Egész életműve tökéletesen megfelel gróf Mikó Imre, az Erdélyi Múzeum Egyesület megalapítója szemléletének, mely szerint a Szabadságharc 1849-es bukása és az 1867-es kiegyezés közötti időszakban a legnemesebb küldetés a haza irodalom és tudomány általi szolgálata volt. Számos tudományos munka szerzője, legkiválóbbak az 1880-ban megjelent „a Kún-kódexről”, vagy az 1892 és 95 között írt „Magyaroknak Kelettel és a keleti eredetű népekkel való legrégibb érintkezéseinek történetéről”. Magyar és nemzetközi szaklapok közölték cikkeit, számos tudományos egyesület tagja volt. 1867-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1883-től tiszteletbeli tagja és másodelnöke, 1895-től a kolozsvári és a híres hollandiai Leiden egyetem tiszteletbeli doktora.

Gróf Kuun Géza már 1856-ban próbálkozott régészeti társulat létrehozásával Hunyad megyében, de akkor ez nem sikerült, a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat csak majdnem negyed századdal később, 1880-ban alakult meg.

1869-ben Hunyad megyében telepedik le, amikor is a Gyulay-birtokot örökli Marosnémetin, melyet régi könyvekkel, kéziratokkal és történelmi leletekkel gazdagít, s ezáltal a megye egyik fontos kulturális központjává válik. Nagybátyja, a nevét eltérően író gróf Kún Kocsárd meghívására 1875-től a szászvárosi református kollégium tudományos munkáját irányította, amely vezetésével Erdély egyik legszínvonalasabb iskolájává vált.

1880-től 1903-ig a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat elnöke, majd egészségügyi okokból történt lemondása után 1905-ben bekövetkezett haláláig annak tiszteletbeli elnöke. 23 évig nemcsak nagy tudásával, idejével és energiájával szolgálta a társulatot, hanem vagyonával is, s a Gyulay-kastélyt is gyakran a társulat rendelkezésére bocsátotta, kiállítások és tudományos előadások szervezésére.

Gróf Kuun Géza 1905-ben hunyt el Budapesten és a kolozsvári Házsongárdi temetőbe helyezték örök nyugalomra. Szívét azonban saját kérésének megfelelően Marosnémetin a református templomba temették. Végrendeletében jelentős könyvtárát és tudományos gyűjteményét a Kolozsvári Erdélyi Múzeum Egyesületnek hagyta, régészeti leleteit pedig a Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulatnak. Az eredetileg a szászvárosi református kollégiumban felállított mellszobrát (akárcsak nagybátyjáét) eltávolították az impériumváltáskor, 2005-ben a szászvárosi református templom előcsarnokában állították fel.