Hogy elhalványodjanak a sötét tónusok

Bár már beléptünk szeptemberbe, elmúlt a kánikula, az időjárás még augusztust idézi. Meg a nyarat, amely idén sem volt tökéletes. Sőt: talán minden eddiginél különlegesebb formában szomorította meg életünket. Elhalasztott nyaralások, kirándulások, lakodalmak, koncertek, színházi előadások, bulik, a média hisztérikus ijesztgetései, félelemkeltés, bizonytalanság tették szürkévé az időjárás viszontagságaitól sem kímélt polgártársaink hétköznapjait. Mindezeket próbáljuk feledtetni aradi kulturális szemlénkkel, a Szövétnekkel.

Vírusmentes csendélet a címlapon, s az első belső borítón a Tornyai Tájházban készült fotó-összeállítás a nyár idegnyugtató, színes tarkaságát idézi. (Juhász Béla felvételei). A hátsó belső borítón Fodorean Pásztor Gyöngyi legújabb falikárpitjai, a hátsó borítón pedig a szerelmes Radnóti Miklós osztja meg érzelmeit az olvasókkal, miközben a nyári Balatonon egy fehér hattyú ringatózik.

IRODALOM, MŰVÉSZET rovatunkat fajsúlyos versek indítják (Böszörményi Zoltán: El nem küldött levél Lászlóffy Aladárnak, Szabó Péter: Szavak, Bencze Mihály: Atheneum, Radnai István: Megsejti, Nadír, Nyitott ablak, Grosz László: Hallgatások, Regéczy Szabina Perle: Parányi verscsírák). Frideczky Katalin rövidprózát küldött Budapestről (Alkalmi vétel). Nótáros Lajos örömünkre újabb folytatásos regénnyel jelentkezik (Asszony, aki nincs – 1.). Ódry Mária egy igen látványos falikárpit-kiállításon született gondolatait veti papírra (Cociuba Német Edit gyapjúba szőtt csendjei). A rovat Juhász Béla két rövid írásával zárul (Vádirat – 1970, Lócitromkeresés).

Már hozzászoktunk ahhoz, hogy bizonyos kor betöltése után szerzőink egy része hajlik a nosztalgiázásra, emlékeik felidézésére. Így tesz az augusztusi lap MEMOÁR rovatában Koreck Aladár (Fogolymenet Budapestről – 2.), Matekovits Mihály (Emlékeimből – Virtuális séta az aradi Vesztőhelyen) és Tatár Etelka chicagói levelében (Acélfényű augusztus).

Újkori történelmünk több kínos eseményét idézi a TÖRTÉNELEM rovatban Ujj János egyik készülő kötetének bemutatott részletében (Kultúra az 1948-as kommunista hatalomátvétel után).

Az OKTATÁS rovatban Rogoz Marianna szomorúan gondol a vírushelyzet miatt elmaradt kirándulásokra, s közben reménykedik abban, hogy a jövő tanév a megszokott körülmények között fog lezajlani („Koronás nyár, vírusos vakáció”). Tácsi Erika a XIX. század vége, illetve a XX. század eleje közoktatási eseményeire, valamint a magyar nyelvű közoktatás vidékeinken tevékenykedő pedagógus személyiségeire hívja fel olvasóink figyelmét tanulmányában („Cselekedtük azt, ami lehetséges volt” – 2.)

Napjaink aktuális témái kerülnek előtérbe az EGÉSZSÉG rovatban. Makai Zoltán jóvoltából bepillanthatunk a vírusok világába (Ismerkedjünk meg a vírusokkal!), Bodó Barna a világjárvány politikai vetületeit elemzi (A vírus és a kormány), dr. Vajda Sándor pedig a modern nővérképzés, a betegápolás reformjáról értekezik cikkében (Kétszáz éve született Florence Nightingale, kétszáz három éve született Kossuth Zsuzsanna).

Brittich Erzsébet  augusztusi KERESZTREJTVÉNYének  főszereplője 100 évvel ezelőtt született József Attila-díjas költő, író, publicista.

HITÉLET rovatunk szerzői Bátkai Sándor (A három százados) és Horváth Csaba (Kindertojás).

Az elmúlt nehéz hetek, hónapok átvészelését segíti a HUMOR. Ehhez próbál hozzájárulni Puskel Péter (Slágerviccek 2020-ban) és Kövér Péter (Jöttem, láttam… és elfelejtettem, hogy mit is akartam. A koldus, az autogram és a Beatlesek).

Az augusztusi Szövétnek grafikai szempontból is kiemelkedő. Erről elsősorban örökös munkatársunk, Kett Groza János jellegzetes illusztrációi gondoskodnak. Nagy örömünkre, a Csiky Gergely Főgimnázium két tehetsége is besegített a lap „színessé” tételébe. Róluk van szó: Tomuța Tamara és Ménesi Vivien.

Vegyük kézbe az augusztusi Szövétneket, lapozzunk bele, válogassunk kedvünk szerint a lap gazdag kínálatából! Biztosan elhalványulnak az elmúlt hónapok sötét tónusai.