Harmadszor rendezték meg Simonyifalván a Simonyi Imre szavalóversenyt, ott hangzott el a címbeli idézet az esemény meghívottjától, Havas Judit előadóművésztől, Kányádi Sándor régi barátjától. Mint ismeretes, a Simonyi Társaság idei díjazottja Kányádi Sándor volt, a művésznő a vele kapcsolatos élményeit elevenítette fel.Hogy kell a vers, az nem kétséges. Ezt látszott bizonyítani az is, hogy a versenyre 61-en neveztek be, és nagyon kevés kivétellel meg is jelentek az V–XII. osztályos diákok. Mint Szabó Attila, a helybeli Simonyi Imre Általános Iskola igazgatója, a verseny egyik fő szervezője bevezetőjében elmondta: tíz településről iskolák, alapítványok is jelentkeztek, s az irodalom, a vers iránti szeretet hozta ide őket.A 90 éve született Simonyi Imre költőről, a falu nagy fiáról elnevezett kultúrotthonban a tanulók és felkészítő tanáraik, helybeli érdeklődők hallgatták meg Haász Tibor köszöntő szavait. Tőzmiske község (simonyifalvai illetőségű) polgármestere hangsúlyozta: büszkék arra, hogy a Szmolának született Simonyi Imre a falu szülötte. Hevesi Mónár József, a Simonyi-kultusz mindenese, a verseny másik fő szervezője a Simonyi-díjas Kányádi Sándort, „a legnagyobb élő magyar költőt” méltatva nem feledkezett meg Simonyi Imréről sem. Tóth Ibolya tanárnő előadása mindenekelőtt a vendégekhez szólt (köztük volt Gajda Róbert gyulai fideszes országgyűlési képviselő is), akik talán most hallották először, hogy a falu mindössze 128 éves múltra tekint vissza, de létrejötte után rohamos fejlődésnek indult, és 1910-ben lakosainak száma már meghaladta a 2400-at. Ma, sajnos, már a kilencszázat sem éri el. Annál dicséretesebb, hogy a kultúrát így felkarolja.A rendezvény dr. Brauch Magda Kányádi Sándorról szóló, Emberség és magyarság c. előadásával folytatódott. Havas Judit felolvasta a Nyugati Jelenből Kelemen Hunor miniszternek a Simonyi-szavalóversenyhez intézett, szombaton közölt levelét, majd arról szólt, hogyan ismerkedett meg Kányádi Sándorral, akivel legutóbb, annak nyolcvanadik születésnapján együtt mondtak el egy verset. Ezúttal két verssel örvendeztette meg a hallgatóságát: a Vannak vidékek és a Fekete-piros címűekkel, amelyek minden bizonnyal maradandó élményt jelentettek a bemutatkozásra készülő gyerekeknek és mindenkinek, aki hallhatta a művésznő ihletett előadását.A továbbiakban Petróczky Zoltán, a gyulai katolikus gimnázium igazgatója, a Simonyi-szavalóversenyek egyik elindítója (a másik az ezúttal is jelen volt Szabó Istvánné Nagy Magdolna tanár) beszélt Simonyi Imre nem mindennapi személyiségéről, hangsúlyozva: egész életében ellenzékben volt, sohasem volt hajlandó betagozódni. Megtudhattuk, hogy szeptemberben Gyulán, a költő születésének 90. évfordulója kapcsán újabb nagyszabású szavalóversenyt rendeznek. Vida Gábor író, a Látó prózarovatának szerkesztője, a vidék (Kisjenő) szülötte az irodalmi folyóiratot mutatta be, megnyitották a kultúrotthonban felállított két kiállítást. Deák Árpád nagyváradi képzőművész Hevesi József A feledés útjain c. verseskötetéhez készült grafikai illusztrációit, Bagosi Imre nagyszalontai képzőművész-fotós Nájlonparasztok elnevezésű, harmincnál több humoros-szatirikus fotóból álló nagyon érdekes sorozatát mutatta be. A meglehetősen hosszú bevezető után jött maga a szavalóverseny, ahol három korcsoportban (V-–VI., VII–VIII. és IX–XII. osztály) indulhattak a jelentkezők. A legnépesebb a legkisebbek csoportja volt. Íme, a díjazottak:V–VI. osztály: 1. Horváth Petra (Kisiratosi Páter Godó Mihály Ált. Isk.), 2. Zaharie-Gulyás Ábel (Kisiratos), 3. Gál Patrícia (Kisiratos), felkészítő tanáruk Nagy Anikó. Különdíjat kaptak Molnár Richárd (Erdőhegy), Bíró Renáta (Kisiratos), Musune Edina (Ágya), Józsa Henrietta (Kisiratos), Böhm Linda (Kisiratos), Pap Alma ((Nagyzerind), Vágó Edina (Simonyifalva). VII–VIII. osztály: 1. Szabó Péter Levente (Gyula), 2. Pálfi Kinga (Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport), 3. Pál Attila (Gyula). Különdíjak: Bartha Barbara (RMPSZ-különdíj, Simonyifalva), Kiss Evelin (Ágya), Semsei Ildikó (Nagyzerind), Kis Zsuzsanna (Csiky Gergely), Csontos Réka (Szent Ferenc Alapítvány szalontai háza), Szabó Levente (Szt. Ferenc Alap.).IX–XII. osztály: 1. Szabó István Zoltán (Sarkad). 2. Bier Gertrude (Nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum), 3. Serbán Gyöngyi (Gyula). Különdíj: Finna Szabolcs (Gyula).Havas Judit, az V–VI. osztályosok zsűrijének elnöke értékelte a versenyt, a leggyakoribb hibákat, felhívva a figyelmet: „Közvetítők vagytok, rajtatok keresztül szólal meg az Ige”, és értékes versmondói tanácsokkal látta el a gyerekeket. S amíg a számos oklevelet kiállították, Gali Teréz nagyszalontai előadóművész adott elő néhány megzenésített (főleg Arany- és Petőfi-) verset.Köszönet illeti azokat a pedagógusokat (Kiss Gizella, Boros Éva, Faragó Mária, Vörös Kinga, Nagy Anikó, Erdős Márta, Szabó Istvánné, Puskel Emese, Godó Franciska), akik az irodalomba bevezették, a vers iránti szeretetre nevelték, a versenyre felkészítették a kisebb-nagyobb gyerekeket, s akik emléklapot vehettek át emlékeztetőül.A verseny befejeztével a résztvevők átvonultak az iskolába, ahol a bejárattal szemközti falon emléktáblát állítottak a 2008-ban elhunyt Héjja Emma tanárnőnek, hosszú ideig iskolaigazgatónak; az avatáson több (köztük erre az alkalomra Aradról érkezett) kolléga is jelen volt. Matekovits Mihály, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége aradi szervezetének elnöke, aki régebben már több ízben méltatta a most emléktáblát kapott tanárnő munkásságát, azt hangsúlyozta: Héjja Emma, aki iránt senki sem volt közömbös (sokan szerették, némelyek nem) a közösségnek, az iskolának szánta életét, mindenki számára példa lehet a becsület, a szakma iránti tisztelet tekintetében.Az avatóünnepséget Deák Bálint helybeli evangélikus tiszteletes zárta. Az emléktáblát a helybeli Szívós László készítette, a táblán lévő bronzplakett Brittich Erzsébet képzőművész munkája.***A simonyifalviak ebéden látták vendégül a gyerekeket és az őket kísérő felnőtteket, és ismét kiváló házigazdáknak bizonyultak: a rendezvényt többen szponzorálták abban a helységben, amely nagy gonddal és törődéssel ápolja hagyományait. Lehet és érdemes példát venni róluk.
Hozzászólások