Kevéssé ismert vonatkozások 1956-ról

Az 1956-os magyarországi forradalomnak és szabadságharcnak mai napig vannak a nagyközönség által kevéssé, vagy szinte egyáltalán nem ismert aspektusai. 

Akik részt vettek – mintegy negyedszázan – dr. Schmidt Gábor battonyai helytörténész szerda esti, az RMDSZ aradi székházában megtartott előadásán, ezen vonatkozások némelyikével is megismerkedhetett.

Az In memoriam 1956 aradi egyesület által szervezett összejövetel megnyitójában Jámbor Ilona, az egyesület elnöke elmondta: a 2006-ban létrejött civilszervezet fő célja a Szoboszlay perben elítéltek emlékének ápolása. (Az 1956 kapcsán lezajlott monstre perben 1958-ban Temesváron az 57 vádlott közül tízet halálra ítéltek és kivégeztek, a többiekre több mint 1300 év börtönbüntetést szabtak ki.) Az In memoriam 1956 egyesület eddig emléktáblát állított az aradi minorita templomban Karácsonyi atyának, Pécskán, szülőháza falán Lukács Istvánnak, a jövő év tavaszán ugyancsak Pécskán –  a per több áldozatának szülő-, illetve működési helyén – remélhetőleg elkezdődik az 1956-os emlékmű felállítása.

Dr. Schmidt Gábor előadásának elején könyvéről (Az 1956-os forradalom battonyai vonatkozásai) beszélt, ám olyan szélesebb kitekintéssel, ami megismertette hallgatóságát a kevéssé ismert vonatkozásokkal is. Azzal, például, hogy a magyar forradalom 1956. október 23.–november 4. közötti közismert időpontja a valóságban plasztikusabb, hiszen Budapest még körülbelül egy hétig ellenállt, a vidék pedig (helyenként legalábbis) a Kádár-kormány megalakulását követően is bízott benne, hogy lehetnek még változások. A történelmi tanulmányok a december 8-i, sok áldozattal járó salgótarjáni sortüzet szokták emlegetni, holott hasonló, bár – szerencsére halálos áldozatokkal nem járó – megmozdulások másutt is voltak. Battonyán decemberben egy másodlagos forradalom robbant ki, amelynek leverésére nagyobb rendőri erőket nem vezényeltek ki, halálos áldozatok nem voltak. Megtudhattuk továbbá, hogy november második felében sokfelé kettős hatalom alakult ki, a Kádár-kormány mellett (vagy helyett) a munkástanácsok gyakorolják az önkormányzati vezetést. (E tanácsok többnyire elvileg nem tagadják a szocializmust, csak annak elfajult vadhajtásait. Általános támadás december 5-én indult ellenük.) A vetítettképes előadás során egy (több akkori fizetést kitevő) „forradalmi bírság” nyomtatvány fotóját bemutatta dr. Schmidt: ez olyan büntetést takart, amellyel a forradalom (nagyobb „bűnöket” el nem követett) részvevőit sújtják „a forradalom okozta károk helyreállítása” ürügyén.

Az előadás végén a hallgatóság részéről több kérdés hangzott el, nagyrészt az 1956-os forradalommal kapcsolatban, de Battonya, a második világháborúban „felszabadított első magyarországi helység” kapcsán is kérdezték a battonyai helytörténészt. Ez utóbbi kérdésre a válasz: az akkori magyar külügyminiszter battonyai származású lévén, a több jelentkező közül nem véletlenül esett a választás Pécska mai testvérvárosára.