Kijár a vastaps

Bár még egy előadás hátravolt a versenyprogramból (a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata CsehovHárom nővérét játszotta ma késő délután), hétfőn délelőtt fesztiválértékelő sajtótájékoztatót tartott a romániai nemzetiségi színházak seregszemléjének zsűrije.

A nyolcnapos rendezvényt – amelyen 18 társulat és színházi műhely ugyanennyi előadása volt látható – színvonalasnak, az Aradi Kamaraszínházat meg kiváló szervezőnek nevezték az elbíráló bizottság tagjai.

A vándorfesztivál történetében először osztottak díjakat, és az illetékesek szerint jót tett az előadásoknak, hogy „tétje” volt a rendezvénynek, és ezt a szokást meg kell tartani (függetlenül attól, hogy a páratlan években sorra kerülő gyergyószentmiklósi nemzetiségi színházi kollokviumon megmaradnak-e a szakmai kitüntetések vagy sem). Jászay Tamás budapesti színikritikus, a zsűri elnöke hangsúlyozta, hogy a politikai nézetek, a nemzeti és felekezeti különbségre való tekintet nélkül bírálták el a teljesítményeket. „Kizárólag a jó színházat kerestük ezen a héten, és ennek eredményeként a tizenegy, általunk adott díj két csoportra osztható – mondta. – Az elsőbe azok az egyértelmű, megkérdőjelezhetetlen teljesítmények tartoznak, amelyek kimagaslottak a mezőnyből, a másodikba pedig azok, amelyekről úgy gondoltuk, hogy valami újat próbálnak akár egy adott társulaton belül, akár ezen a fesztiválon. Valami mást, frisset képviseltek, és mi ezt támogatjuk, erre fel akarjuk hívni a figyelmet.”

Szebeni Zsuzsa zsűritag, magyarországi színháztörténész nehezen tudott volna a mostaninál jobb fesztiválrepertoárt elképzelni. „Néhányat láttam már az előadások közül, de a fesztiválon ezek a legjobb, sőt a jobbnál is jobb arcukat mutatták, és ez igazolja a rendezvény létjogosultságát. Olyan kontextust teremt, amelyben a színházi darabok sokkal feszesebb, erősebb arcukat mutatják” – fogalmazott. Zsehránszky István színikritikus, a fesztivál „szülőatyja” szerint az aradi – s ezen belül a magyar – közönség újjászületésének lehettünk tanúi a több mint egy hét alatt. Mintegy ennek folytatásaként fűzte hozzá Nótáros Lajos, az Aradi Kamaraszínház művészeti tanácsadója, hogy a publikumon belül is le kell bontani a tartózkodást az idegen nyelvű előadásokkal szemben (amit a szakmabeliek már megtettek), a színházaknak pedig élniük kell a technika nyújtotta lehetőségekkel, az előadások feliratozásával vagy szinkrontolmácsolásával. Radu Macrinici dramaturg és zsűritag azt szorgalmazta, hogy a jövőben a fesztivál – és a gyergyói kollokvium – zsűrijében kapjanak helyet más nemzetiségű színházi szakemberek is, nem csak magyarok és románok.

A díjkiosztó ünnepséget ma késő este, a versenyprogramon kívül bemutatott Rudolf Hess tízparancsolata című előadás után tartják meg; az ünnepségről és a díjazottak névsorára visszatérünk. A főbb díjak képzőművészeti alkotások – Takács Mihály munkái – voltak, de több különdíjat is osztottak, így például a Nyugati Jelen, az Erdélyi Riport, vagy a Várad című kulturális folyóirat díjait. A Román Rádió egy-egy stúdió- és nagyszínpadi előadás rádiószínházi felvételét adta jutalmul, ugyanis – Stanik István, a nemzetiségi műsorok főszerkesztője elmondása szerint – 30 év szünet után újjáindul a bukaresti magyar adásban a rádiószínház.