Napról napra Trianon

1920. június 4. „A trianoni békediktátum napja. Délután fél ötkor, mindössze két rövid perc leforgása alatt megtörténik a békeparancs aláírása a magyar kormány két képviselője részéről a Versailles-i Nagy-Trianon-palota impozáns ’la galerie des Cotelle’ termében.

(...) az akkor 282 870 négyzetkilométernyi Magyarország (Horvátországgal együtt 315 411 négyzetkilométer) elvesztette területeinek kétharmadát, 18 264 533 főnyi lakosságának több mint felét. (...) Románia megszerzi Erdélyt, a Partiumot és Máramaros déli részét, továbbá a Kelet-Bánságot. Ez a négy régió együtt nagyobb a trianoni Magyarországnál: 103 093 négyzetkilométer, 5,228 millió lakossal, akik közül 1,656 millió a magyar anyanyelvű.” 

„Ami sok helyen ma sincs már, vagy csak nagyon halkan, a háttérben, az a magyar szó és a magyar kultúra. Pozsonyban vagy Kassán, Újvidéken vagy Temesváron ez van, a még éppen létezés. Ha nem változik semmi, száz év múlva még kevesebb lesz a magyar szó. Trianon kétszázadik évfordulóján sok helyen nem lesz magyar iskola, színház, könyvtár és könyvesbolt. Ott sem, ahol ma még van. […] Másodrendű polgárnak, kisebbségnek lenni nem jó, ezért minden nemzedékkel lemorzsolódik pár százalék. A fájdalmas küzdés alternatívája az asszimiláció és a kivándorlás, a folyamat pedig inkább gyorsul, mint lassul.

Ez Trianon legnagyobb csapása, a magyar nemzet harmadának hosszú, lassú eltűnése. Nem egy éles, egyszeri fájdalom ez, hanem krónikus.” (Napról napra Trianon, 224–227. oldal)

***

Június 5-én Aradon dr. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő részvételével mutatták be a Budapesten 2020-ban megjelent könyvet – társszerző Gyulai György –, amelyet a COVID-járvány miatt frissiben nem sikerült a közönség elé vinni. Pedig akkor Demkó Attila neve már ismert volt Aradon, 2019 májusában a Jelen Házban ismerkedhetett meg vele és Máglyatűz című, nagy sikerű, terjedelmes, jó félezer oldalas (David Autere álnévvel megjelent) könyvével, a korabeli európai és világhelyzetet, előzményeit elemző, tényekre alapozó, de regényes, krimiszerűen izgalmas könyvével. (A magam példányát azóta legalább hatan-heten elolvasták, és egyhangúlag dicsérték.) Csak utólag figyeltem fel rá, hogy a borító alsó felén ez áll: A háború peremén. Pedig hol volt még akkor a ma is dúló háború?

Szóval: Napról napra Trianon. 

A kevésbé tájékozott, de az érdeklődők körébe sorolhatók is legalább fél, ha nem egész tucatnyi könyvet, tanulmányt tudnának említeni a témakörben, a valós szám ennek természetesen a nagyon sokszorosa. A Gyulai–Demkó szerzőpáros – az előzőekre, meg a korabeli sajtóra, emlékiratokra, feldolgozásokra támaszkodva – mondhatni „lexikonszerűen”, 1918. január elsejétől 1924-ig – veszi szemügyre a Trianonhoz köthető eseményeket, tényeket, történéseket, bár nem minden egyes napra jut bejegyzés.

A könyv mindenesetre izgalmas, érdekes olvasmány, nagyon sokat segít az olvasónak a kronológiában való eligazodáshoz – bár egyszeri olvasásra, már csak a megjegyzésre méltó tények sokasága miatt sem ajánlanám. Erre a könyvre vissza-vissza kell térni.

Demkó Attila bevezetője amúgy roppant érdekes volt, több, a témával kapcsolatos, a nagyközönség körében elterjedt tévhit megcáfolását (a franciák „magyargyűlölete”, Mária román királyné párizsi küldetésének haszna stb.) is tartalmazta. 

***

A könyvbemutató helyszíne az arad-belvárosi református templom (teljesen megtelt) imaterme volt, az eseményt házigazdaként Baracsi Levente tiszteletes nyitotta meg témába vágó magvas bevezetőjével, a bemutatót Borbély Zsolt Attila politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Arad megyei elnöke vezette le. Minden bizonnyal régi ismeretségüknek és barátságuknak köszönthettük (újra) Demkó Attila jelenlétét Aradon.

Köszönet mindkettőjüknek a tartalmas bemutatóért.