Nemcsak ünnep, hanem lehetőség

Több napra kiterjedő rendezvénysorral ünnepelték a magyar kultúra napját Hunyad megyében.

Vajdahunyadon a Harmónia nyugdíjasklub meghívására Demcsin Norbert Petőfi-ösztöndíjas tartott rövid felvezető előadást a magyar himnusz születéséről, majd az Erdély TV videótárában fellelhető ismeretterjesztő kisfilm megtekintése során, Nyári Krisztián irodalomtörténész előadásában ismerkedhettek a Himnusz történetével. A vetítést követően a résztvevők saját, himnuszhoz kötődő élményeiket osztották meg. „Megrázó volt számomra Doboly Beatrix visszaemlékezése arról, hogy a helyi RMDSZ alakuló közgyűlésén, 1990. január 3-án, mintegy 800 magyar gyűlt össze a nemzeti színház épületében, de a magyar himnuszt akkor még nem merték nyilvánosan elénekelni, ezért a Petőfi Sándor Távolból című versére írt népdalt (kezdősora: Kis lak áll a nagy Duna mentében) énekelték el, amelynek akkor elementáris hatása volt mindannyiukra, s máig ezt tekintik az első nyilvános himnusz-éneklésüknek, mert felért azzal! A magyar himnuszt nyilvánosan végül 2010 májusában énekelték el első ízben közösen a 1. Hunyad Megyei Magyar Napok alkalmával, amikor a bukovinai székelyek betelepedésének 100. évfordulóját ünnepelve, utcai felvonulással érkeztek meg a színház elé, ahol közösen énekelték el a magyar himnuszt. Utána még napokig félelem ült a lelkek mélyén, de végül – akkor hihetetlen módon – elmaradt a megtorlás. Megrendítő történetek ezek egy olyan helyszínről, amely utalásként szerepel mind a Szózatban: Itt törtek rabigát Hunyadnak karjai..., mind pedig a Himnuszban: S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára... E verssorok és emberi sorsok miatt is a magyar himnusznak különös akusztikája van errefelé, és ez érződött az ünnepi előadást lezáró közös himnusz-éneklés alatt is!” – fogalmazott Demcsik Norbert.

A Zsil völgyében az éppen e napokban zajló ökumenikus imahét keretében emlékeztek meg a magyar kultúra napjáról, a petrillai római katolikus templomban. „(...) A magyar kultúra rendkívül gazdag és sokszínű. Magában foglalja nyelvünket, irodalmunkat, zenénket, népművészetünket, hagyományainkat és mindazokat az alkotásokat, amelyek évszázadok óta formálják nemzeti identitásunkat. Egy olyan örökségről beszélünk, amelyet elődeink hoztak létre, és amelynek továbbadása a mi felelősségünk. Nyelvünk különlegessége önmagában is kulturális kincs. A magyar nyelv egyedisége nemcsak kommunikációs eszköz, hanem gondolkodásmódunk, világlátásunk alapja is. Irodalmunk – Kölcsey, Petőfi, Arany, József Attila vagy éppen kortárs alkotóink művei – mind hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megértsük önmagunkat és történelmünket. A magyar kultúra nem csupán a múlt emléke. Élő, folyamatosan alakuló érték, amely jelen van mindennapjainkban. Megjelenik a zenében, a filmekben, a színházban, a képzőművészetben, sőt a hétköznapi szokásainkban is. A hagyomány és a modernitás egyszerre formálja, és ez adja valódi erejét. Fontos hangsúlyozni, hogy a magyar kultúra napja nemcsak ünneplés, hanem lehetőség az elgondolkodásra is” – mondta az ünnepi alkalmon Kutasi Csaba petrozsényi RMDSZ-elnök.
Déván a Téglás Gábor Elméleti Líceumban, főleg a magyar órákon, interaktív foglalkozásokat szerveztek a diákoknak, melyek során játékosan ismerkedhettek a magyar kultúra kiemelkedő irodalmi, történelmi, gasztronómiai értékeivel. 

Az RMDSZ Dévai Szervezete filmvetítéssel kapcsolódott be a rendezvénysorba. Szintén a Téglás Gábor Elméleti Líceum nagytermébe hívták meg a helyi magyarságot a Kincsem és a Hogyan tudnék élni nélküled? című alkotások közös megtekintésére. A Kun-Gazda Kinga tanárnő és Lőrincz Krisztián dévai RMDSZ-elnök szervezte est során beszélgetésre és falatozásra is lehetőség adódott.