Tusványosról jelentjük

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) rendezvényeinek keretében mutatták be Böszörményi Zoltán aradi írónak az idei budapesti 81. Ünnepi Könyvhétre megjelent elbeszéléskötetét, a Halálos bűnta tusnádfürdői 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban.

Az Olt-parti csütörtöki irodalmi est házigazdája, Orbán János Dénes költő és prózaíró a szerző bemutatásával vezette be a rendezvényt, mely iránt irodalombarátok, a fesztiválra érkezett egyetemi hallgatók, arra járó „tusványosozók” egyaránt érdeklődtek, de jelen volt Szőcs Géza erdélyi költő, jelenlegi magyar kulturális államtitkár is.

Orbán János Dénes szerint a Romániát politikai okokból a kommunista rendszerben elhagyó, majd az 1990-es években az országba és az irodalomba egy vargabetűvel visszatért író élete is kész regény. A verseskötetek és két regény után Böszörményi megtalálta a hozzá legjobban illő műfajt – folytatta Orbán –, a novelláknál valamivel rövidebb, de az örkényi egyperceseknél hosszabb „párperceseket”.

„Azt hittem, a legjobb mesterség az írás, mert olyan jól megélnek belőle” – idézte fel gyerekkori álmait-vágyait a szerző, hozzátéve, hogy már akkor elkötelezte magát az irodalom mellett, hiszen 11 évesen jelentek meg első versei a Napsugárban. „De nekem nem volt alkalmam megtapasztalni ezt” – utalta arra, hogy a sors úgy írta élete forgatókönyvét, hogy felnőttként egy időre mellékvágányra került az irodalmi alkotómunka, és a múlt évtizedben vállalkozóként lett közismert. A Halálos bűn részben élettapasztalati ihletésű, a magánéletben és az üzleti világban megtörtént sztorik adaptációja, „de van-e olyan író, aki nem a vele történteket adja közre valamilyen formán?” – tette fel mintegy költői kérdésként Böszörményi Zoltán. A rendezvény végén a harmadik regényén dolgozó szerző felolvasott három írást a könyvből, majd az érdeklődőknek dedikált a kötetből.

„Nem mondunk le mások kedvéért saját nemzeti érdekeinkről”

A 21. Tusványoson ma délelőtt a jövő évi magyar európai uniós elnökség fényében vetítették előre a román–magyar viszony lehetséges változásait. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár előadásában utalt azokra az Európában gyakran hallható érvekre utalt, amelyek szerint úgymond nem kell feszegetni túlságosan a „kisebbségi kérdéseket”, mert „feszültséget keltenek”. De a fideszes politikus szerint éppen azáltal lehet enyhíteni hosszú távon a feszültségeket, ha a lehető legnagyobb mértékben kielégítik a kisebbségek egyéni és közösségi igényeit. Romániának és Magyarországnak jól kitapintható közös érdekei vannak – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy jelenleg a legkedvezőbb a két ország közötti viszony. Ezt hangsúlyozta Cătălin Avramescu, a román elnöki hivatal vezetője is, aki szerint a mostani kedvező politikai „csillagállás” biztosíthatja a román-magyar viszony megszilárdítását.

Eckstein Kovács Péter, a román államfő kisebbségi tanácsosa szerint a román-magyar viszonyt mindig az erdélyi magyarság jogállása határozza meg. A román-magyar kapcsolatok vonatkozásában felhívta a figyelmet: a magyar állampolgárság megszerzésének könnyítése nem váltott ki negatív érzelmeket a román közvéleményben. Kedvezően értékelte azt is, hogy a román néppárti delegáció szavazataival sikerült megválasztani Tőkés Lászlót az Európai Parlament alelnökévé. Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnevezésű civilszervezet társelnöke úgy vélte: az erdélyiek kérdése nem kerülhető meg mindaddig a két ország viszonyában, amíg magyarok élnek Erdélyben.

A szakadó délutáni esőben is sokan voltak kíváncsiak a nemzetpolitikai rendszerváltás témájában tartott előadásokra. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes az állampolgársági törvény módosításáról (a kettős állampolgárságról) tartott előadásáról elismételte, hogy a kedvezményes honosítás erkölcsi és jóvátétel a Magyarország határain kívül élő magyaroknak, és az, hogy az Országgyűlés majdnem 98 százalékos arányban megszavazta (csak hárman voksoltak nemmel), azt jelenti, hogy nemcsak a Fidesz–MPSZ–KDNP koalíció, hanem Magyarország politikai akarata. „Azért siettünk ilyen hamar elfogadtatni az állampolgársági törvényt, mert egy-két hónap múlva ismét eluralkodott volna a gyurcsányizmus az MSZP-ben, amire utaló jelek már vannak, és akkor az ellenzék közül talán csak Szili Katalin szavazta volna meg –mondta Semjén. – Soha többé más ország belpolitikájának a kedvéért nem fogjuk alárendelni saját, emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket.”

Ma Tusványoson többek között a közigazgatási reformról, az egyházak belső átvilágításáról, a bukaresti és budapesti ifjúsági támogatáspolitikákról is tartottak értekezéseket, de akik a kevésbé komoly programok iránt érdeklődtek, azok is kedvükre szórakozhattak a Sólyomkő alatt, hiszen irodalmi humorest, performansz, sok szabadidős rendezvény, este Rúzsa Magdi- és Hobo-koncert várta a táborozókat.