Az eddigi legnagyobb holt zónát jósolják a Mexikói-öbölbe

Kutatók előrejelzései szerint a Mexikói-öböl északi részének alacsony oxigéntartalmú vizében, az idei „holt zóna” a történelem legnagyobbika lesz – az Erie-tóval megegyező nagyságú –, mivel az elárasztott Mississippi völgyből még több túlfolyás került az öbölbe.

Minden évben, amikor a Mississippi és Atchafalaya folyókból tápanyagban gazdag édesvíz érkezik az öbölbe, hatalmas algavirágzások alakulnak ki. Ennek eredményeképpen, az algák elfogyasztják az oxigént az öbölből, és alacsony oxigénszintek alakulnak ki. A halak, garnélák és számos egyéb faj egyedei kénytelenek elmenekülni a holt zónából, vagy a halállal szembesülnek.

A szövetségi és egyetemi kutatók előrejelzései szerint az idei zóna 22-24 ezer négyzetkilométeres lehet. Aktuális méretét a nyár folyamán állapítják meg. A legnagyobb, dokumentált holt zónát 2002-ben fedezték fel, amikor az öböl 21 ezer négyzetkilométeres területe nem rendelkezett az élővilág számára elegendő oxigénnel. Az előrejelzések a hipoxiás zóna méretéről rendszerint pontosak, annak ellenére, hogy korábban a hurrikánok szétdarabolták őket.

Eugene Turner, a Louisiana Állami egyetem oceanográfusa szerint a holt zóna fokozatosan nagyobbá válik a hetvenes években történt első felfedezése és lemérése óta. A legkomolyabb kiváltó tényező a műtrágya mennyisége – és a benne lévő nitrátok és foszfátok –, melyek minden tavasszal a Mississippiben kötnek ki, aztán az öbölbe jutnak. „A nitrogén megtermékenyíti a part menti vizeket.” Elmondása szerint az utóbbi években némi előrehaladást értek el az öbölbe ömlő tápanyagok csökkentését érintően. A Mississippi-völgy szövetségi kormánya és államai megpróbálják visszafogni a farmokról, városokból és megművelt területekről származó túlfolyást, ám ezek az erőfeszítések nem gátolják meg a problémát.

Idén, például, az amerikai Földmérő Hivatal szerint az öblöt elérő nitrogénmennyiség 35 százalékkal nagyobb arányú volt, mint az utóbbi 32 év májusaiban az öbölbe jutó átlagmennyiség. A Mississippi és az Atchafalaya folyók közel kétszer annyi vizet juttattak a régióba, mint normál esetben májusban.

Nancy Rabalais amerikai szakértő szerint az alacsony oxigénszintű zóna méretét a Mississippi édesvíz- és nitrogénszintjei is befolyásolják, így idén az áradásokkal sokkal több nitrát kerül a rendszerbe. A kutató arra számít, a holt zóna nyugatra, Texas irányába terjeszkedik, és messzebb jut a partoktól, mint az elmúlt években.

A kutatók szerint a hatalmas holt zóna nehezíti az öböl regenerálódását a tavalyi olajkatasztrófából. A Deepwater Horizon fúrótorony 2010. április 20-i robbanása után 780 millió liter – az Exxon Valdez katasztrófájánál 19-szer több – olaj került a tengerbe.

(hirado.hu/AP)