Az óriáspandáknak szükségük van az idős erdőségekre

Kína veszélyeztetett óriáspandái azon idős erdőségekben gyarapodnak, amelyeket soha nem irtottak – mutatta ki egy kutatás.

Az eredmények megelőzik a döntést arról, hogy véget vessenek-e, vagy megújítsanak egy 12 éves fairtási tilalmat a területen. A Biology Letters folyóiratban kínai és amerikai kutatók bemutatják a kormánynak, hogy a folytatólagos védelem költséghatékony. Eredményeiket Szecsuan provinciában végzett, ötéves erdőfelmérés során gyűjtött adatokra alapozzák.

Úgy hiszik, hogy kevesebb mint 2500 kifejlett óriáspanda él a vadonban, szétszóródva a hegyvidékeken apró, töredezett populációkban. „Védelemfüggő fajnak” sorolták be őket, ami azt jelenti, hogy konzerváció nélkül kihalhatnak. Szecsuanban – az állatok fő élőhelyén – a megfigyelőcsoportok mindenféle adatot begyűjtöttek az erdőségekről az Állami Erdészeti Hivatal harmadik országos felmérése során, mely 1999-től 2003-ig tartott. Ezt az adatbázist most kiaknázták, hogy kiderítsék, mely aspektusok hozhatóak legközelebbi kapcsolatba a pandák jelenlétével.

A területen a bambusz megléte kulcsfontosságú tényező, aminek a kutatók korábban is tudatában voltak, és meg is értették. Ez kevésbé meglepő, hiszen a növény teszi ki a medvék étrendjének 99 százalékát. Azonban a csapat felfedezte, hogy a fák életkora erősen előre vetítette a pandák jelenlétét. Ez olyan kapcsolatot sugall, amelyet korábban még nem fedeztek fel, mert azok a vizsgálatok kis területekre koncentrálódtak. Az, hogy az idős erdők miért olyan fontosak még, nem egyértelmű, és az ilyen típusú adatok nem is szolgálhatnak válasszal.

A kutatók szerint az egyik lehetőség, hogy „azon bambusz, amely az idős fák alatt nő, táplálóbb. Egy másik érdekes opció, hogy csak az idős fák nőnek elég nagyra ahhoz, hogy az anyaság idejére megfelelő üreget hozzanak bennük létre az állatok.” A kutatók szerint ez felveti a kérdést: a szülőhelyek a pandapopuláció méretét korlátozó tényezők lehetnek-e a fairtást felmutató menedékekben?

Iain Valentine, a Skót Királyi Zoológiai Társaság kutatója, aki öt éven át dolgozott kínai kollégáival az óriáspandákkal, elmondta: az állatok ökológiai igényeinek felmérése létfontosságú hosszú távú túlélésükhöz. Szerinte olyan egyszerű is lehet a helyzet, hogy a bambusz idősebb példányai új, nagy hajtásokat hozhatnak a tőnél, amelyek cukrokban gazdagok. Ezek a nagy hajtások lágyabbak is, ennél fogva könnyebben elfogyaszthatók, mint a kemény szárak. De lehet sokkal komplikáltabb is ennél, a pandák komplex szezonális tápanyagigényét is felölelheti, ami a bambuszerdő struktúrájának és korának eredményeképpen szintén ingadozik.”

A kínai hatóságok számos intézkedést hoztak, amelyek a faj védelmét célozzák, többek között, a bundájukkal történő kereskedelem tiltását, menedékek felállítását, és 1998-ban a pandák élőhelyén a fairtás tiltását. Ám idén vizsgálat alá kerül az irtási tilalom. A kutatók szerint költséghatékonyabb a meglévő, idős erdők védelme, mint megnyitásuk az irtás előtt, közben ugyanakkora terület védelme újabb erdők számára.

(hirado.hu/BBC)