Egy évvel korábban próbálkozhat újra a japán Vénusz-szonda

A japán űrszonda, amely a múlt hónapban elszáguldott a Vénusz mellett, esélyt kaphat, hogy egy évvel korábban próbálkozzon pályára állni, mint gondolták.

A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) jelenleg azon gondolkodik, hogy öt év múlva próbálja meg az Akatsukit Vénusz körüli pályára állítani – áll a Mainichi Daily News riportjában. Korábban a szakemberek azt állították, a másodszorra 2016 decembere és 2017 januárja között lehet próbálkozni, miután a szonda tavalyi próbálkozása kudarcot vallott. Egy korábbi kísérlet a pályára állásra üdvözítő hír lenne a szonda és misszió csapatának.

A 300 millió dolláros Akatsuki – japánul hajnalt jelent – 550 kilométerre közelítette meg a Vénuszt december 6-án, több mint hathónapnyi interplanetáris utazás után. Elkezdte begyújtani manőverező rakétáit, azzal a céllal, hogy annyira lelassítsa, a bolygó gravitációja be tudja fogni. A rakétáknak 12 percre kellett volna begyulladniuk, ám mindössze 2 és fél percig működtek – mondták a szakemberek. Szerintük ennek valószínű oka váratlan nyomásingadozás az űrszonda üzemanyag-vezetékében, vagy a hajtómű fúvókájának károsodása volt.

Ennek következtében az Akatsuki elszáguldott a Vénusz mellett, így lemondott missziójáról, amelynek célja a pokoli klíma és időjárás precedens nélküli részletességgel történő vizsgálata lett volna. A JAXA azt mondta, hat év múlva próbálkozik újra, amikor a szonda ismét elég közel ér a Vénuszhoz. Ám most azt állítják, hogy – a teljesítmény-veszteség ellenére – lehetséges, a második kísérletre egy évvel korábban sor kerülhet úgy, hogy a szondát fokozatosan lelassítják, így a Vénusz utolérheti – írja a lap.

A randevú előrébb hozása segíthet több tudományos adatot megszerezni a szondától, emellett az Akatsuki kisebb napsugárzás-károsodásnak lesz kitéve.

A szakemberek nem sokkal a kudarc után kiszámították, hogy a Vénusz minden 10 keringése alatt a szonda 11 Nap körüli kört tesz, és így 2016 decembere vagy 2017 januárja során lehet megkísérelni újra az orbitális pályára állást. Most azonban azt fontolgatják, hogy fokozatosan lassítják a szondát, amely lehetővé teszi, hogy a Vénusz felzárkózzon, amikor a szonda még csak nyolc, Nap körüli keringést végzett. Ez jobb terv lehet, mivel úgy tűnik, az Akatsuki hajtóművének teljesítménye mintegy 60 százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy nehezére eshet hat év múlva „behúzni a fékeket.”

Az Akatsuki a tervek szerint legalább két évet töltött volna a Vénusz vizsgálatával, górcső alá vette volna felhőit, atmoszféráját és időjárását. Az egyik fő cél meghatározni, hogy a Vénusz – amely olyan sok tekintetben hasonlít a Földhöz – miként tért ennyire szélsőséges útra, és vált lakhatatlanná vaskos kénsavfelhőivel és az ólmot megolvasztani képes, forró hőmérsékleteivel.

Az Akatsuki tavaly május 20-án indult a Tanegashima Űrközpontból, az Ikaros napvitorlással, amely az első szonda lett, amely egyedül, napfény segítségével halad az űrben, és még mindig működik. Az Akatsuki a második japán szonda, amelyet egy másik világ feltérképezésére küldtek fel. Japán első bolygókutató szondája, a Marsot célzó Nozomi szintén nem tudott pályára állni a bolygó körül 2003-ban. Azért az országnak voltak űrkutatási sikerei is 2010-ben. Például, ott az Ikaros, valamint a Hayabusa szonda, amely súlyos problémákat követően, hétéves misszió után sikeresen megérkezett, és az Itokawa aszteroidáról hozott haza mintákat.

(hirado.hu/Space.com)