Észak felé vándorolnak a japán korallok

A Japán körül elterülő korallzátonyok vizsgálata felfedte, hogy az utóbbi 80 évben egy maréknyi korallfaj a balzsamos szubtrópusokról a mérsékelt klímazónákba költözött.

A vizsgálat az első, amely a korallzátonyok mozgását vizsgálja ilyen hosszú időszakon és számos szélességi fokon át – jelenti a japán kutatócsapat a Geophysical Research Letters folyóirat következő számában.

A Hiroya Yamano földrajztudós vezette csapat négy időszakból elemezte ki a koralltérképeket, a harmincas évektől kezdődően. Kiderült, hogy kilenc közönséges korallfajból négy észak felé vándorolt, és kettő mérsékelt vizekbe „költözött”. A tanulmány megerősíti, amit a tengerbiológusok és halászok évek óta gyanítanak. Most úgy tűnik, hogy egyes korallfajok vándorolni és – gyorsan – reagálni fognak a melegedő vizekre. A Yamano által vizsgált néhány faj évente 13 kilométert tett meg. 80 év alatt a leggyorsabb korallok közel 1120 kilométerre vándoroltak.

A korallzátonyok biológiai szempontból nagyon fontosak, mert állatok változatos csoportjainak adnak otthont. Négy tengeri fajból egy korallzátonyon él. A zátonyokat polipok alkotják, amelyek kemény váza kalcium-karbonátból áll. A Japán körül élő korallok minden évben lárvákat termelnek, amelyeket a délről érkező meleg, csendes-óceáni áramlatok – Kuroshio és Tsushima – szállíthatnak el. Ám a legtöbb lárva általában az otthontól nem messze telepedik meg.

Más, a hőmérséklet emelkedésével az állatok észak felé történő terjeszkedését mutató vizsgálatokkal egyetemben John Pandolfi tengerbiológus szerint hihető, hogy a megfigyelt korallok a meleg elleni küzdelemként költöznek. A kutatók a későbbiekben laboratóriumban is tanulmányozni kívánják ezeket a fajokat, hogy teszteljék, tényleg a hőmérséklet-e a kiváltó tényező.

A korallok elpusztulásának nem a tengervíz melegedése az egyetlen oka. A szén-dioxid magas koncentrációiból származó, túlságosan savas víz szintén gyengíti a zátonyokat. Ezért is különleges, hogy a japán korallok észak felé vándoroltak – mondja Pandolfi –, mivel új otthonaik valószínűleg sokkal jobban telítettek szén-dioxiddal. Úgy tűnik, hogy a korallok képesek és hajlandóak a kompromisszumra.

Az ehhez hasonló vizsgálatok fontosak lesznek a jövőben ahhoz, hogy létrehozzák annak globális adatbázisát, miként reagál a tengeri élővilág a klímaváltozásra – mondja Pandolfi. Ő és csapata jelenleg ilyen adatkészlethez hasonlítja össze a kutatásokat. A fajok mindegyike eltérően reagál a hőmérsékletváltozásokra, és a publikált irodalomból nehéz kiszűrni, melyek maradnak ott, ahol élnek.

(hirado.hu/Sciencenews)