Hétfőn áll Vénusz körüli pályára a japán szonda

A 300 millió dolláros, japán Akatsuki űrszonda hétfőn gyújtja be fő hajtóművét, és orbitális pályára áll a Vénusz körül, hogy közeli megfigyeléseket végezzen a fullasztó bolygó veszedelmes atmoszférájáról.

A 450 kilogrammos szonda a Tanegashima Űrközpontból május 20-án történt felbocsátása óta halad a Vénusz felé. A közel héthónapos utazás hétfőn ér véget, amikor egy manőverrel orbitális pályára áll.

Az Akatsukit úgy programozzák be, hogy elsődleges manőverező hajtóművét, közép-európai idő szerint éjfél előtt mintegy 12 percre gyújtsa be, ami elegendő meghajtást kínál lelassításához annyira, hogy a vénuszi gravitáció orbitális pályára foghassa be. A szakembereknek 12 órát kell várniuk, hogy meghatározzák orbitális pályáját a bolygó körül – közölte a Japán Űrkutatási Intézet. Az Akatsuki számos helyzetszabályozó gyújtást alkalmaz majd hétfőn és kedden kora reggel, többek között, egy olyan manővert, amely kommunikációs antennáját a Föld felé fordítja, így státuszáról beszámolhat a földi irányítóknak. A szonda helyzetéről szóló híradásokat közép-európai idő szerint kedden, dél körül várják.

A szonda a szintén japán, Ikaros napvitorlással indult el, amely nyáron sikeresen kibontotta ultravékony membránját, és demonstrálta képességét az alternatív meghajtásra. Az Ikaros szintén a Vénusz felé tart, ám a hónap második felében elvitorlázik mellette, és tovább kering majd a Nap körül.

A hétfői begyújtást követően az Akatsuki orbitális pályáját a következő néhány hét folyamán „finomhangolják”, hogy elérjék a működési magasságot a Vénusz felső felhőtakarója felett, közel 80 ezer kilométeres magasságban. A szonda öt kamerája a kétéves küldetés alatt precedens nélküli adatokat gyűjt majd be a bolygó atmoszférájáról, és az üvegházhatás-effektusról. Az Akatsuki emellett olyan érzékelőket is hordoz, amelyek aktív vulkánok és villámló viharok után kutatnak.

A Vénusz atmoszférája vaskos szén-dioxidból, kénsav-felhőkből és szuper gyorsan forgó, óránként 360 kilométeres sebességgel száguldó széláramlatokból áll. A szén-dioxid-takaró miatt a felszíni hőmérséklet közel 482 fok, elég forró ahhoz, hogy megolvassza az ólmot. Az atmoszferikus nyomás a felszínen mintegy kilencvenszer nagyobb, mint a Földön a tengerek felszínén. A szonda mindegyik kameráját úgy tervezték, hogy a Vénusz atmoszférája egy szeletét tanulmányozzák. Tartományuk a felszíni képalkotástól, a kénfelhők tetejének – mintegy 95 kilométeres magasságig – megfigyeléséig terjednek.

Két rövid hullámhosszú, infravörös érzékelő vizsgálja majd az alacsony magasságú felhőrendszereket, térképezi fel a vízgőz- és szén-monoxid-megoszlását, valamint a vénuszi felszínt aktív vulkánok kutatásának céljával. A vastag felhők meggátolják, hogy a látható fényű kamerák a felszínt vizsgálják. Az európai Venus Express szonda az év elején bizonyítékot talált friss lávafolyamokra három hegy körül, mely a kutatókban újra felkeltette a reményt, hogy tetten érhetnek egy aktív vulkánt. A Venus Express az Akatsukinak tervezett röppályához hasonlóról vizsgálja továbbra is a bolygót. A szondák januárban kezdik meg a tandem elrendeződésű megfigyelést. Egy hosszú hullámhosszú infravörös kamera, és egy ultraibolya készülék térképezi majd fel a szuper gyorsan forgó felhőstruktúrát a felső atmoszférában. Az ultraibolya kamera emellett nyomon követi a kén-dioxidot, mely a Vénuszon a felhőszületés előfutára.

A Vénusz 243 naponként tesz meg egy kört tengelye körül, így figyelemreméltóan lassabb a Naprendszer többi bolygójánál. Masato Nakamura, a szonda projektmenedzsere szerint a legtöbb bolygón – mint a Földön és a Marson – az atmoszféra rendszerint nagyon lassan forog a bolygó rotációjához képest. A Vénuszon azonban az atmoszféra nagyon gyorsan, megközelítőleg hatvanszor gyorsabban forog, mint a bolygó maga. A folyadékmechanikában ez nagyon szokatlan viselkedés, és szuperrotációnak hívják.

Egy másik kamera másodpercenként 30-ezer képkockát készít majd nagy látószögből, hogy villámlásokat keressen. Az Akatsuki eredményei a kutatókat még több eszközzel látják el, hogy jobban megismerjék, a Föld és a Vénusz miként különbözik egymástól. A tudósok szerint a Vénusz a Földhöz hasonló módon jött létre, és múltjában nyugodtabb időszakokat is átélt. Ám valamikor régen, valami rosszul sült el, amely a mérsékelt Vénuszt a Földtől nagyon különböző evolúciós pályára állította. Mielőtt kideríthetnék, mi okozta, hogy a Vénusz pokolian zorddá vált, a kutatóknak robotmissziókat is fel kell küldeniük, hogy felderítsék a bolygó feltételeit, és azok kölcsönhatásait.

(hirado.hu/Spaceflightnow)