Indiára fókuszálnak a tigriscsúcson

Miközben Oroszország precedens nélküli csúcstalálkozónak ad otthont, hogy megmentsék a vadon élő tigriseket, a figyelem nagy része Indiára vetül, ahol a nagymacskák közel fele él, ám emellett az orvvadászat vezető központjának is számít.

A szakemberek azt mondják, a pozitív lépések ellenére, India még mindig küszködik az orvvadászattal, a szegény falusiak hajlandóak mindössze 100 dollárért megölni és eladni a tigriseket, míg az állatok védelmével megbízott parkőrök alulfizetettek, és nem megfelelő a felszerelésük.

„Az orvvadászat a legfőbb veszély, a második az élőhelyek pusztulása” – mondja Satya Prakash Yadav, az indiai környezetvédelmi minisztérium szakembere, aki részt vesz a 13 ország szentpétervári csúcstalálkozóján.

India 1411 tigris otthona a becsült 3200 egyedből, azonban 54 százalékos az orvvadászat és kereskedelmi esetek aránya is. A Traffic International legfrissebb jelentése szerint több mint ezer nagymacskát öltek meg az utóbbi évtizedben Ázsiában.

Sejal Worah, a Természetvédelmi Világalap (WWF) indiai ágának vezetője szerint a tigrismenedékek környékén élők mindig szegények, és – ha komoly árat ajánlanak nekik a tigrisekért, akkor – belemennek. „Az orvvadász csak 100 dollárt kap, ám az összes testrész ára 100-200-szor többet érhet.” Az orvvadászat nagy részét a tigristestrészek iránti thaiföldi igény ösztönzi. Itt sokkal kevesebb nagymacska él.

Indiában megfelelő törvények állnak rendelkezésre a macskák védelmében, ám a betartatás nem megfelelő – mondja Vivek Menon, a Nemzetközi Állatvédelmi Alap (IFAW) délkelet-ázsiai vezetője. A szervezet több mint 7000 indiai vadőrt képzett ki, akik az ország orvvadászat elleni erejének harmadát képezik. „Egy tigris megöléséért hét év börtönbüntetés és nem pénzbüntetés jár. Indiának nagyon jó törvényei vannak. A probléma azok végrehajtása egy ilyen nagy országban” – mondja. „Éveken keresztül senki sem került börtönbe. Korábban a bíróság senkit sem ítélt el. Ez az utóbbi 5-6 évben megváltozott, ami jó előrelépés.”

India szövetségi kormánya 2007-ben indította útjára a tigrisvédelmi programot, több millió dollárt különített el a sürgős intézkedések kivitelezésére, amelyek az orvvadászat visszaszorítását célozták. Az egyéb erőfeszítések mellett a kormány nemrégiben nyugállományú katonákat kezdett el alkalmazni, hogy dolgozzanak a tigrisrezervátumokban. Worah szerint azonban a vadőrök nehéz körülmények között dolgoznak, amelyek visszavetik erőfeszítéseiket. „Nehéz és nincs benne köszönet. Gyakran hónapokig nem kapnak fizetést, és a felszerelésük sem megfelelő. Néha még csizmájuk vagy esőkabátjuk sincs.”

Az indiai hatóságok másik erőfeszítése során a rezervátumokban lévő falvakat telepítették át, hogy tigriseket költöztethessenek a régióba. India a várakozások szerint a csúcstalálkozón elkötelezi magát, hogy védett zónákat hoz létre a tigrisek számára infrastruktúrától, utaktól és emberektől mentes területeken. Ez valószínűleg vitákhoz vezet majd.

„Egy Indiához hasonló országban nehéz lefoglalni egy régiót, és azt mondani, az csak a tigriseké, és senki másé. Nincsen olyan sok helyünk, mint Oroszországnak” – mondja Worah. „A szociális problémák versengenek a tigrisekkel. Mindennapos harcról van szó. De nem a harcot veszítjük el. Minden egyes visszalépésnél két lépést teszünk előre” – mondja Menon.

Az állatvédő csoportok szerint az indiai tigrispopuláció 5000 egyedről kevesebb mint 2000-re esett vissza az utóbbi öt évben, annak ellenére, hogy 32 ezer négyzetkilométernyi védett területet különítettek el számukra. Az indiai szakemberek szerint azonban születtek bizonyos sikerek a tigrisek megmentését célzó erőfeszítések során, és azt remélik, hogy az ország a megfelelő úton halad.

(hirado.hu/AFP)