Nem a hideg miatt lett robusztus a Neander-völgyiek arca?

A Neander-völgyiek koponyáját vizsgáló kutatócsoport szerint az emberős robusztus arca – széles orrával és prominens arccsontjával – nem a hideghez történő adaptálódás eredménye volt.

A Neander-völgyi arcformáról úgy hitték, hogy a belélegzett levegőt felmelegítő, nagy arcüregek kialakulásának eredménye. Azonban a Sarkkörön élő modern emberek és más, hideg területeken élő emlősök nem rendelkeznek nagy arcüregekkel. „Arcüregeik kisebbek az átlagosnál, valószínűleg azért, mert a levegő felmelegítése csak az orrüregben zajlik, amely nagyobbá fejlődött, és kevesebb helyet hagyott az arcüregeknek” – állítja Todd Rae brit kutató.

Annak kiderítésére, milyen nagy – vagy kicsi – volt a Neander-völgyiek arcürege, Rae és csapata az emberősök koponyáiról készített röntgen- és 3D CT-felvételek adatait elemezték. Amikor a képeket összehasonlították a mérsékelt égövi Homo sapiens koponyájáról készültekkel, kiderült, hogy a Neander-völgyiek arcürege nagyobb volt, de csak azért, mert nagyobb volt az arcuk. A két faj arcürege ugyanazon relatív méretkapcsolatot mutatja.

Ez azt sugallja, hogy a Neander-völgyiek arca nem a szélsőséges hideg miatt lett ilyen – mondja Rae csapata. A kutató szerint most már el lehet vetni a hidegadaptációs elméletet. „A kutatás lehetővé teszi, hogy a Neander-völgyiekre és életmódjukra új nézőpontból tekintsünk.”

John Stewart brit kutató szerint a tanulmány eredményei egybevágnak saját elméletével, amely szerint az emberős lába nem a hideghez történő adaptálódás volt, hanem az erdei életmódot tükrözi, ahol a rövid végtagok segítették a navigációt az aljnövényzetben. A vizsgálat a Journal of Human Evolution folyóiratban jelent meg.

(hirado.hu/New Scientist)