Óvatos reménykedés

Régiónk gazdái a kedvező időjárás miatt jó termésben reménykednek, az óvatosabbak azonban nem akarnak előre inni a medve bőrére. De az is kérdés, hogy hiába lesz nagy termés, ha az árak nyomottak maradnak. Mai riportunkban utánanéztünk, hol, mire számítanak a földeken.AradNyomott árak, késlekedő szubvenció– Eltúlzottnak és elhamarkodottnak tartom a várható rekordtermésekről szóló híreket, szerintem nem kellene elkiabálni a dolgot, mert még van idő az aratásig, addig sok minden történhet – hűtötte az egyre burjánzó lelkesedést Molnár Gáspár mérnök, pécskai gazda, a megyei gazdaegyesület alelnöke, a helyinek pedig elnöke. – Tény, a kilátások biztatóak, fagykárok nem voltak, de én inkább normálisnak nevezném a helyzetet, de mindenképpen figyelembe kell venni, hogy bármikor beállhat egy két hónapos szárazság, s akkor elmegy a termés. Emlékeztetnék a 2009-es helyzetre, amikor március és május között az én parcellámra egy csepp eső sem hullott, de hasonlóan jártak mások is a megyében.A talaj nedvességtartalmával kapcsolatban a fiatal pécskai agrármérnök elmondta, a sok hó és a későbbi esők helyrehozták a tavalyi aszályos idő után a föld vízháztartását, az alsó és középső rétegek feltöltődtek nedvességgel, most töltődik a felső réteg. A kedvezőnek tűnő kilátásoktól vezérelve Pécska határában sokan máris elvetették a kukoricát vagy napraforgót, Molnár viszont úgy véli, aki csak most készülődik, sem késett el, mert még alacsony a talajhőmérséklet a vetés kikeléséhez.– A tavaszi vetés idejénél vagy a talaj nedvességtartalmánál most sokkal jobban foglalkoztat bennünket az ár kérdése – magyarázta Molnár Gáspár. – A búza most 0,40-0,50 lej/kg áron vásárolható, a kukorica 0,45-0,50 lejért, ami azt jelenti, hogy a tavaly őszi árakhoz képest olyan kismértékű az emelkedés, hogy gyakorlatilag nem érte meg raktározni. Én is jobban tettem volna, ha tavaly eladom az egész termést, mert akkor a pénzből legalább megvehettem volna a műtrágyát. Akkor 45 lej volt egy zsák műtrágya, most 62. Ami pedig az üzemanyag-szubvenció körül történik, egyenesen tragikus. Úgy tűnik, egyetlen bani támogatást sem kapunk idén üzemanyagra, vagyis piaci áron, literenként körülbelül egy euróért kell beszerezzük, miközben tőlünk nyugatra a gazdák 50 eurócent/literért tankolhatják tele a traktor vagy kombájn tartályát. Az is hátráltat bennünket, és veszteséget okoz, hogy a mai napig nem fizették ki nekünk a 2009-re szóló területalapú támogatást. Most kaptam megint egy részletet, de még mindig nem a teljes összeget. Vagyis ha kifizetik decemberig, akkor mindenki olcsóbban vásárolhatta volna meg például a műtrágyáját. Még szerencse, hogy a vetőmag csak egész kis mértékben drágult. Szerintem inkább lenne egy garantált, legalább 0,60 lejes felvásárlási ár a gabonára, s akkor már nem kellene a szubvenció, ami amúgy sem jön idejében – tette hozzá.– Szerencsére nálunk nem télen voltak fagykárok a gyümölcsösben, viszont most következik egy-két kritikus hét, amikor hajnalban nulla fok alá süllyedhet a hőmérséklet – vont mérleget lapunknak Andreyka László, a gyümölcstermesztéssel foglalkozó Lippai Agro Maşini Kft. vezetője. – Az őszibarackunk virágzik, hasonlóan a cseresznye is – mondta.A vállalkozás hatalmas almatermést produkált tavaly, idén azonban ez, Andreyka számításai szerint, körülbelül 40 százalékkal lesz kevesebb, ami szerinte a normális állapot.TemesJó gabonatermés várható a BánságbanAz idejében elvetett gabonák nem szenvedtek károkat a hosszú, de nem túl hideg tél folyamán – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Kiss Károly mezőgazdasági mérnök, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének tiszteletbeli elnöke –, a vetések nem fagytak ki, gondok csak azokon a területeken lesznek, ahol a hó elolvadása után kisebb-nagyobb tócsákban áll a víz. A későbben elvetett gabonák csak most kezdenek kifejlődni, de nem kedvező a számukra az esős időjárás. A gabonatermést ilyenkor még csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni, mert a gabonabetegségek még károsíthatnak, és a gazdáknak általában nincsen pénzük arra, hogy permetezéssel védekezzenek a betegségek ellen. A sok eső is késleltetheti a betakarítást. Véleményem szerint jó gabonatermésre számíthatunk az idén, ami 3000-4000 kg búzát jelent hektáronként. Akinek volt pénze műtrágyára, akár az 5000-6000 kg/ha terméshozamot is elérheti.A zöldség-gyümölcs esetében az enyhe tél miatt a kártevők (pl. monília) nem fagytak meg, így fokozottan veszélyeztetik a termést. Gondot okozhat az is, hogy a kisgazdák nem tudják, hogyan kell ellenük védekezni. Amikor a kártevő befúrta magát az almába, már késő permetezni! A nagy mezőgazdasági vállalkozások esetében mezőgazdasági szakemberek irányítják a kártevők elleni védekezést. A tavaszi növények vetését hátráltatja a sok eső. A borsó, a tavaszi árpa esetében ez nem okozhat gondot, mert kis mennyiségben vetik el őket, egy-két száraz nap elegendő a vetésükhöz. A kukorica és a napraforgó elvetése ezután következik, ehhez 8-12 C-fokos talajhőmérséklet szükséges. Akik ősszel felszántották a földjeiket, nyugodtan várhatnak a vetésre alkalmas időszakra, az optimális időpont április 10–15. után várható.A szőlőtőkék jól vészelték át a teletA VII. Vinvest Nemzetközi Borszalon szervezői között van dr. Ioan Buia, a Zsidvei Borászati Kombinát (Fehér megye) igazgatója, aki a várható szőlőtermésről az alábbiakat nyilatkozta lapunknak: “A tél elég hideg volt Erdélyben, de nagy mennyiségű hó is hullott, ennek köszönhetően a szőlőtőkék jó körülmények között vészelték át a telet. Úgy vélem, hogy a szőlőtermés normális lesz, ami a Küküllő menti borvidéken átlagosan 6000-8000 kilogramm szőlőt jelent hektáronként. Előreláthatóan nem lesz gond a cukortartalommal sem, véleményem szerint illatanyagokban gazdag, jó minőségű borokat állíthatunk elő az idei szőlőtermésből.”HunyadBiztató kilátásokMeglehetősen jók a kilátások az idei termésre, vélik a Hunyad Megyei Földművelési Igazgatóság szakemberei, az őszi vetések állapota alapján. Mégis korai lenne becslésekbe bocsátkozni, mivel az időjárás változásával az aratásig még nagyon sok minden változhat, hangsúlyozta Doina Staier osztályvezető. Főleg a nyári aszály okozhat jelentős károkat, mely nagymértékben befolyásolhatja a termés menynyiségét és minőségét.Hunyad megye – és általában Dél-Erdély – megművelt földjein a nedvesség optimálisnak tekinthető, s az őszi vetések fejlődése is kielégítőnek tekinthető. Az előzőnél jóval hidegebb és hosszabb tél nem ártott a növényzetnek, a hótakaró védelmet jelentett a faggyal szemben.A tavalyinál jobb természeti kilátások ellenére a Hunyad megyei mezőgazdaság mégis problémákkal szembesül. Ősszel csupán valamivel több mint 6000 hektárt vetettek be a 79 629 hektárnyi szántóföldből, főleg búzával, rozzsal és takarmánynövényekkel. A műtrágya, a gyomirtók – általában a vegyszerek – megdrágultak. Ugyancsak megdrágult a vetőmag. Mivel Hunyad megyére többnyire az egyéni parasztgazdaság jellemző, s a piacra termelő mezőgazdasági vállalkozás inkább kivétel, a korlátolt anyagi hátterű gazdák kevesebb műtrágyát és gyomirtót használtak, s nagy hozamú, nemes gabonafajták helyett gyengébb minőségűt vetettek. Ez mindenekelőtt a jelentős műtrágyázást igénylő búzára érvényes, s kevésbé az igénytelenebb növénynek tekintett kukoricára.Hunyad megyében azonban hagyományosan a kukoricáé a főszerep, tavaly például a gabonával bevetett 34 465 hektárból a kukoricának 19 473 hektár jutott, míg az összes többi gabonának együttesen 14 992 hektár. A kukorica vetése még nem kezdődött el, a többi gabonafélék fejlődése alapján azonban e téren is jó termés ígérkezik. Csernakeresztúron is a tavalyinál jobb évre számítanak. Az őszi vetés kikelt, szépen fejlődik, szemléltette a helyzetet Kelemen József helyi gazda. Amennyiben a tavasz folyamán is elfogadható lesz az időjárás, elég jó hozamra számítanak. A szőlő és gyümölcsfák esetében azonban nem olyan jók a kilátások, a kemény tél jobban megviselte, mint a vetést. Összességében véve azonban a tavalyinál jobb évre számítanak, legalábbis a természeti adottságok szempontjából. Azonban a megye legjelentősebb magyar falujában is sok terület maradt parlagon.